Óbecse

Mindenkinek, aki szereti bolygónkat

154 alkotás az irodalmi és képzőművészeti pályázaton
November 17-én, kedden ért véget a Mindenkinek, aki szereti bolygónkat címet viselő irodalmi és képzőművészeti pályázat az Ökobecse Polgári Egyesület és a Prizma-93 könyvesbolt szervezésében. A pályázatot óvodások és iskolások számára hirdették meg. Összesen 154 alkotás érkezett, melyekről a zsűri döntött.
– Az Ökobecse Polgári Egyesület egy évtizede szervez edukatív jellegű foglalkozásokat, községünk tanintézményeiben. Fő témáink a környezeti nevelés és kreativitás. Évi szinten legalább egy vetélkedőt, versenyt szoktunk szervezni, hogy felmérjük foglalkozásunk eredményét. A Prizma-93 könyvesbolttal már nagyon sok alkalommal működtünk együtt, ezúttal is ők voltak a verseny támogatói. Meg vagyunk elégedve a részvételi aránnyal. A kisdiákok és ovisok nagyon kreatívak, ügyesek voltak ez alkalommal is – mondta Kis Zoltán, az Ökobecse Polgári Egyesület elnöke.
Az irodalmi pályázatra összesen 38 munka érkezett magyar nyelven, amelyeket Horváth Regina magyar nyelvtanár értékelt, míg a képzőművészeti pályázaton 16 kollektív és 100 egyéni munka közül kellett választani a zsűrinek, azaz Tijana Grujić festőművésznek.
– Nagyon nehéz volt zsűrizni , ezért külön meg szeretném köszönni a segítséget Horváth Regina magyar nyelvtanárnak és Tijana Grujić festőművésznek. A díjkiosztót november 17-re terveztük az Ökológiai Mozgalmak napjára, valamint egyesületünk megalakulásának tizedik évfordulójára, amit a Than Emlékházban tartottunk volna meg. Sajnos az egészségügyi szigorítások ezt nem tették lehetővé. A köszönőleveleket, diplomákat, ajándékutalványokat eljuttattuk a tanintézményekbe. A nyertesek ajándékukat a Prizma-93 könyvesboltban vették át – tette hozzá Kis Zoltán.
A képzőművészeti pályázaton az óvodások kategóriájában a kollektív munkákért, díjban részesültek a péterrévei Kolibri és Makádi óvodák csoportjai, a csikériai Bojana Japundžić egyéni munkája szintén elismerésben részesült. Az alsósok mezőnyében az első helyen a dreai Petőfi Sándor Általános Iskola 4.d osztálya, valamint a Sever Đurkić Általános Iskola I-1 osztálya osztozott. Másodikként az óbecsei Samu Mihály Általános Iskola II-a, és a Zdravko Gložanski Általános Iskola III-b osztályos diákjai végeztek. Harmadik helyezettként tértek haza a Bratstvo Általános és Középiskola III-1 osztályos diákjai, a Sever Đurkić Általános Iskola I-3 osztály tanulói, valamint a Zdravko Gložanski Általános Iskola I-c osztályos növendékei. Ugyanebben a kategóriában az egyéni pályamunkák között az első helyen osztozott Miloš Radanović és Vukan Vujičić, a másodikon Nikolina Milkić és Irina Dinić, a harmadikon pedig Đurđa Stojanović és Dózsa Lotti. Különdíjban részesült Ferenci Orsolya. A felsősök mezőnyében első lett Nikola Cvejanov, őt Szabó Vivien és Milica Gvozdenović követték, a harmadik helyet pedig Kaszás Korina érdemelte ki. Godó Vivien és Tripolszki Ákos különdíjasok lettek.
Az irodalmi pályázat legjobbja Tripolszki Blanka, a második helyen Kürti Lea és Halász Laura osztozott, Székács Dávid pedig harmadikként végzett. Lovas Fionát különdíjjal illették, aki szívesen válaszolt kérdéseimre a pályázattal és az eredményével kapcsolatban.
Miért jelentkeztél erre a pályázatra?
– A magyar tanárnőm szólt a pályázatról és mondta, hogy írjunk fogalmazást. Én is írtam, a többi magyar osztályból is írtak, majd átadtuk a munkákat a Prizma könyvesboltban. Többen is értek el helyezést az iskolánkból rajtam kívül.
Mit jelent számodra a környezetvédelem?
– Számomra a környezetvédelem egy nagyon fontos dolog. Észre sem vesszük, mennyire szennyezzük a természetet. Majdnem minden nap, amikor kezet mosok vagy egyszerűen vizet használok, eszembe jut, hogy valahol a Földön a gyerekeknek nincs mit enni és inni és szennyezett helyeken élnek. Ez is a mi hibánk, mert nem tudjuk rendesen tisztán tartani az otthonunkat.
Mikor kezdtél el írni? Hogyan jöttél rá, hogy van rá tehetséged és miből nyered az ötleteket az írásaidhoz?
– Én még tavaly novemberben kezdtem el írni. Nekem mindenki azt mondja, hogy tehetségem van hozzá, de ez nem igaz. Amikor visszanézek a novemberi munkáimra rájövök, hogy a sok gyakorlás és kutatómunka miatt jó az írásom. Nem mindenki születik írói tehetséggel. Karantén alatt nagyon sokat írtam és gyakoroltam, órákig a szobámban ültem a laptopom előtt és csak írtam és korrigáltam a rövidebb-hosszabb történeteim. Az ötleteimet az írásaimhoz a legkisebb dolgokból szedem. Elég egy szó, egy szín, egy kép, egy zeneszám és én már mindent kitervelek a fejemben. A képzeleterőm végtelen, és fura hely, az biztos.
Honnan az ötlet ehhez az írásodhoz, amivel pályáztál?
– Fogalmam sincs. Az eredeti ötletem egy lányról szólt, aki Los Angeles egyik partján írja a blogját, majd rászól egy csapat szemetelő tinire, akik ellopják a táskáját és elszaladnak. Felkeresi őket és a végén egy hosszú és tanulságos leckét mond el nekik a Földről és arról, hogy védjük meg. Öt mondat után megakadtam és kitöröltem az egészet. Két napra rá elkezdtem olvasni a Percy Jackson könyvsorozat első részét. Arra gondoltam talán bemutathatnám a Földet külső szemszögből valaki olyannal, akinek fogalma sincs arról, mi folyik itt nálunk. Talán így jobban megmutattam az embereknek, mit is teszünk mi igazán a természettel.
Elégedett vagy-e az eredménnyel? Mit jelent számodra ez a különdíj?
– Nagyon elégedett vagyok az eredménnyel. Nem gondoltam volna, hogy különdíjat kapok, arra se számítottam, hogy egyáltalán a zsűri végigolvassa az írásomat, mivel három oldal hosszú lett a végeredmény. Ez a díj sokat jelent számomra, mivel örökké megmarad nekem és ránézve visszaemlékezhetek arra, hogy ezt én nyertem, mert megdolgoztam érte. Az írás egy olyan dolog, amivel szeretek foglalkozni, amit azért csinálok, mert érdekel.

D.P.