Énekkarok találkoztak Óbecsén
Október 17-én a belvárosi katolikus templomban tartották meg a Vajdasági Magyar Kórusok Találkozóját
A Vajdasági Magyar Ünnepi Játékok keretében – egy év kihagyást követően – ismét megszervezték a Vajdasági Magyar Kórusok Találkozóját. Az óbecsei Szűz Mária Mennybevétele templomban 11 kórus – az újvidéki Európa Kollégium Énekkara, a szabadkai Pro Musica Kamarakórus női énekarra, a kúlai Bartók Béla kamarakórus, a kúlai Cantilena női kórus, a magyarkanizsai Cantilena Kamarakórus, a nagybecskereki Emannuel Kamarakórus, az újvidéki Kapisztrán ferences ifjúsági kórus, az adai Musica Humana Kamarakórus, a zentai Musica Sacra és az Óbecsei Schola Cantorum énekkar – mutatkozott be, vendégként pedig az óbecsei Városi Kórus lépett fel.
Az egybegyűlteket Sutus Áron, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke, ft. Fuderer László plébános, Szerda Balázs községi tanácstag, valamint a Budapesten élő dr. Rokay Zoltán atya, az Óbecsei Schola Cantorum életrehívója köszöntötte, majd a rendezvényt mgr. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke nyitotta meg.
Sutus Áron, a VMMSZ elnöke az eseményről úgy nyilatkozott: az együttlét ehhez fogható öröme igazi csoda.
– Ezen a rendezvényen kiemelten fontos az, hogy a fellépők által előadott dalok nagy része magyar szerzők műve, és vándorrendezvényként minden évben más szakrális térben valósul meg, ahol az értékhűségről és az áldozathozatalról tudunk elmélkedni, miközben hallgatjuk a kórusokat – mondta el Sutus Áron.
Az október 17-én megtartott huszonegyedik Kóruspódium társszervezője és házigazdája az idén 25 éves jubileumát ünneplő Óbecsei Schola Cantorum énekkar volt.
– Engem mindig örömmel tölt el az, amikor nemes szándékból összejönnek az emberek. Ma közel 200-an itt azért énekeltünk, hogy együtt lehessünk, hogy érezzük egymást, hogy egymás szemébe tudjunk nézni, hogy kifejezzük egymásnak örömünket, esetleg bánatunkat az ének hangján – jelentette ki Stefaniga Ottília, az Óbecsei Schola Cantorum kórusvezetője.
A közös záróének gyönyörű nemzeti énekünk, a Boldogasszony anyánk volt, amit a kórusok az egész templomot betöltve, a helyükről énekeltek el.
F.R.