Legyen elég, ha érti a nyelvet

A szabálysértési törvény nyelvhasználatra vonatkozó részének a módosítását kezdeményezi az Óbecsei Szabálysértési Bíróság elnökasszonya

Nemrégiben Óbecsén tartották meg a szabálysértési bírók tanácskozását, amelyen a bírók mellett jogászok, ügyvédek és jogvédők is részt vettek az egész ország területéről.

Snežana Bašić, az óbecsei szabálysértési bíróság elnöke ezen a tanácskozáson A nyelv és az írás hivatalos használata címmel tartott előadást – indoklása szerint azért, mert tapasztalata szerint a hivatalos nyelvhasználatot illetően eltérő gyakorlatot követnek a szabálysértési bíróságok.

A Törvény a szabálysértésekről másképp rendelkezik a nyelvhasználatról, mint a Büntető törvénykönyv és a Törvény a polgári perrendtartásról, de a hivatalos nyelvés íráshasználatról szóló törvénnyel sincs összhangban. Véleményem szerint ez utóbbi törvény Lex specialis a szabálysértési törvény bizonyos rendelkezéseinek a tekintetében, ugyanis úgy szól, hogy azoknak, akik ellen bűnvádi feljelentést tettek, joguk van arra, hogy az ellenük felhozott vádak okairól és természetéről olyan nyelven kapjanak értesítést, amelyet ismernek és értenek, azaz nem kizárólag az anyanyelvükön. Ezt a büntetőperekre vonatkoztatott rendelkezést szerintem a szabálysértési eljárásokban is lehetne alkalmazni. A szabálysértési törvény megalkotója nem vette figyelembe, hogy a szabálysértési eljárásokban általában több fél vesz részt, amelyekben az eljárást rendszerint valamelyik állami szerv kezdeményezi, és olyan helyzet is előállhatna, hogy az ő számukra (például a rendőrségnek vagy a felügyelőségnek) kellene fordítót biztosítani, mert nem szerbül folyik az eljárás. Ezért úgy gondolom, hogy a szabálysértési eljárásokban is a hivatalos nyelvés íráshasználatról szóló törvényt kellene alkalmazni – nyilatkozta Snežana Bašić.

Az elnökasszony elmondása szerint az Óbecsei Szabálysértési Bíróságon mindig rákérdeznek arra, hogy mi az ügyfél anyanyelve, és ha nem szerb, akkor arra is, hogy kívánjae azt, hogy az anyanyelvén folyjon az eljárás? A tapasztalatok szerint a magyar ügyfelek döntő többsége is szerb nyelven folyó eljárást szeretne, ilyenkor szükség esetén bírósági fordítót biztosítanak a számára. Ha az ügyfél ragaszkodik a teljesen magyar eljáráshoz, akkor az ügyet át kell adni olyan bíróságnak, amelynek van magyar bírója és jegyzőkönyvvezetője, mert Óbecsén nincs.

A lényeg az, hogy az ügyfél megértse az eljárást. A törvény arra is lehetőséget ad, hogy az eljárást egy olyan személy (azaz nem feltétlenül hivatalos fordító) közreműködésével folytassuk le, aki ismeri a magyar nyelvet – feltéve, hogy ebbe az ügyfél beleegyezik. Felmerül a kérdés, hogy a vádlott meddig élhet azzal a jogával, hogy az eljárást az anyanyelvén folytassák le? A szabálysértési eljárást e tekintetben is össze kellene hangolni hivatalos nyelvés íráshasználatról szóló törvénnyel annak érdekében, hogy az ügyfél ne élhessen vissza ezzel a jogával az eljárásnak egy kései szakaszában csak azért, hogy az ügyet elhúzza – mondta az elnökasszony.

Óbecsén a szabálysértési eljárások elhúzódása igen ritka eset, az elévülési arány a községben csupán 0,03 százalékos – ezekben az esetekben olyan személyekről van szó, akiket külföldön köröznek.

A jó törvényt is nehéz alkalmazni, ha nincsenek meg a feltételek hozzá

Az Óbecsei Szabálysértési Bíróság valóban nem engedi meg azt, hogy elévült ügyei legyenek. A sikerük egyik kulcsa az, hogy enyhe büntetés ígéretével lemondatják az ügyfelet bizonyos jogairól, akár még a fellebbezés jogáról is. Ezután viszont utólag már nem lehet azzal érvelni, hogy nem értette meg, mit írt alá – állítja Ződi Valéria óbecsei ügyvéd.

A törvények relatíve jól fogalmaznak, de az nagy kérdés, hogyan lehet a rendelkezéseket átültetni a gyakorlatba, hiszen nagy hiányosság vannak, Óbecsén például nincs magyar bíró és jegyzőkönyvvezető, így általában igény esetén hivatalos fordítót alkalmaznak. A jegyzőkönyvben mindig szerepel, hogy megkérdezték erről az ügyfelet, de hogy ténylegesen meg-történte ez, nem lehet tudni. Az ügyfelek maguk általában nem szoktak kérni magyar fordítót – csak akkor teszik ezt meg, ha ügyvéddel mennek a bíróságra, és az ügyvéd ragaszkodik ehhez. Azonban ez még ügyvéddel is ritka eset, mert ilyenkor nagyon elhúzódik az eljárás. Rövidek a határidők, két év az abszolút elévülési idő, és ha fordítót is beiktatnak, minden írást ki kell küldeni fordításra, ami plusz idő, plusz költség a bíróságnak – mondja az ügyvédnő.

Azzal ő is egyetért: a hivatalos nyelvés íráshasználatról szóló törvényt nem sikerült megfelelően átültetni az egyes eljárási törvényekbe, de a feltételek sincsenek meg a törvény alkalmazására minden bíróságon. Az pedig, hogy bárki fordíthasson, aki érti a nyelvet, szerinte ellentétben áll a hivatalos nyelvés íráshasználatról szóló törvénnyel.

F.R.