Minden héten lehetne hosszú a hétvége

Hol vezették be és mik az eddigi külföldi és hazai tapasztalatok a négy napos munkahéttel?

Sokan álmodoznak Európa-szerte a heti három hivatalos szabadnapról. Néhány országban már kísérleteznek is ezzel a modellel, más államok még óvatosak. Miközben egyesek az esélyegyenlőség és szakmunkáshiány leküzdésének a lehetőségét látják benne, mások a cégek versenyképességet féltik ettől a lehetőségtől.

Valójában kétfajta modell létezik a négy napos munkahétre. Az első verzióban a 40 órás munkahetet öt helyett négy napra osztják el, ami négy 10 órás munkanapot eredményez. A második modell az úgynevezett 100:80:100 elvet követi, amit azt jelenti, hogy a munka száz százalékát a munkaidő 80 százalékában kell elvégezni a bér 100 százalékáért.

Kevesebb stressz és esélyegyenlőség vs. versenyképesség-csökkenés

Az eddigi kísérletek eredményei inkább pozitív eredményt mutatnak, egy 2023-ban közzétett brit tanulmány például arról számol be, hogy a négynapos munkahétben dolgozó munkavállalók kevesebbet stresszeltek, így csökkent körükben a mentális betegségek, például a kiégés kockázata. A szorongás, a fáradtság és az alvásproblémák is enyhültek a vizsgálat időtartama alatt, amelyben összesen 61 vállalat mintegy 2900 alkalmazottja vett részt. A vállalatok többsége úgy nyilatkozott, hogy folytatni szeretné a négynapos hetet. Döntésüket mindenekelőtt a munkavállalók jobb közérzetével és munkamoráljával indokolták.

A négynapos hét fontos szerepet játszhatna a férfi és női munkavállalók valódi esélyegyenlőségének a megteremtésében is, a brit tanulmány szerint ugyanis a négynapos munkaheteken a férfiak nagyobb részt vállalnak a közös gyerekek ellátásában vagy az ápolásra szoruló rokonok gondozásában. Nem mellesleg a női munkavállalók könnyebben visszatérhetnének teljes munkaidős állásaikba.

A németországi Munkaerőpiac- és Foglalkoztatáskutató Intézet igazgatója, Bernd Fitzenberger a négynapos munkahét egy másik lényeges előnyét a szakmunkáshiány leküzdésében látja, szerinte ugyanis növeli a jelentkezők számát az olyan területeken, amelyeken a vállalatok többnyire kétségbeesetten vadásszák a munkaerőt.

Egyes vélemények szerint azonban az, hogy kevesebb idő alatt többet kell elvégezni, akár növelheti is a stresszt. A kölni Gazdaságkutató Intézet közgazdásza, Holger Schäfer szerint az új modell meg is növelheti a vállalatok kiadásait, ha a csökkentett munkaidő vagy a munkaidő négy napra sűrítése nem ellensúlyozható termelékenység-növekedéssel. A vállalatok viszont technikai újításokkal produktívabbá tehetnék a munkafolyamatokat, hogy megtarthassák a versenyképességüket.

Azokon a területeken, ahol állandó ügyelet kell (rendőrség, egészségügy stb.), egy ilyen rendszer bevezetése többletköltséget jelentene, hiszen a kieső embereket helyettesíteni kell.

Ahol már részben működik a négynapos munkahét

Több ország is van, ahol már aktívan kísérleteznek a 4 napos munkahét bevezetésével. Az első tapasztalatok túlnyomóan pozitívak voltak, a programban részt vevő vállalatok szerint a 4 napos munkahét bevezetésével javult a termelékenység, a munkamorál és a csapatkultúra. Az alkalmazottak azt mondták, hogy a több személyes idő csökkentette a kiégést és növelte az élettel való elégedettségüket.

Bár hivatalosan még egyetlen ország sem vezette be teljes mértékben a 4 napos munkahetet, több helyen is tesztelik annak hatásait.

Belgium

2022 novemberében lépett hatályba Belgiumban az a törvény, amely lehetővé teszi a munkavállalók számára, hogy öt helyett négy napot dolgozzanak anélkül, hogy elveszítenék fizetésüket. A munkavállalóknak továbbra is ugyanannyi órát kell dolgozniuk, de azt 5 helyett 4 hosszabb napon át. A munkáltató azonban elutasíthatja a munkavállaló rövidített munkahét iránti kérelmét.

Izland

2015 és 2019 között Izland indította el az egyik legnagyobb 4 napos munkahetes tesztprogramot, amelyben közel 2500 ember vett részt. Az alkalmazottak javuló jóllétről, a munka és a magánélet egyensúlyáról és magasabb termelékenységről számoltak be. 2022-től az izlandi szakszervezetek által képviselt munkavállalók – az ottani munkaerő közel 90 százaléka – megkapták a lehetőséget, hogy rövidebb munkahetet kérjenek, de a munkaadók az általános bevezetés helyett egyéni kérésére tárgyalnak csak a dologról.A kutatók megállapították, hogy a munkavállalók stresszszintje és kiégése esélye is csökkent, és javult a magánéletmunka egyensúlya.

Japán

2021-ben a japán kormány iránymutatást adott arra, hogy a vállalatok tegyék lehetővé az alkalmazottaknak a négynapos munkahetet. A szigetországban a 4 napos munkahetet, mint juttatást kínáló cégek aránya tavaly elérte a 10 százalékot.

Egyesült Királyság

Az Egyesült Királyságban júniusban indul a hat hónapos kísérlet. Eddig mintegy 70 brit vállalat és 3000 munkavállaló jelentkezett a programra. Az alkalmazottaknak a 100:80:100 modell szerint kell dolgozniuk.

Spanyolország

Spanyolországban is egy szerény kísérleti programot indítanak a négy-napos munkahét bevezetésére az ötlet iránt érdeklődő vállalatok számára. A programban részt vevő 200 kis- és középvállalat mintegy 6000 alkalmazottja egy nappal meghosszabbíthatja a hétvégéjét, teljes fizetés mellett. A kísérleti szakasz legalább egy évig tart, de még nem tudni, mikor kezdődik.

Összességében úgy tűnik, hogy a négynapos munkahét lassan, de biztosan egyre nagyobb teret nyer világszerte.

Kevesebb munkaidő, több fizetés? Ez is lehet Szerbiában!

A mintegy 100 főt foglalkoztató belgrádi Mikroelektronika cég mikro-kontrollerekhez szükséges hardver- és szoftvereszközökkel, valamint chipekkel foglalkozik, és a vállalat termelési részében közel 10 hónapja négy napból áll a munkahét. A terv az, hogy a jövő év végéig ez minden részlegben így legyen. Nebojša Matić igazgató szerint a teljes bevezetéshez össze kell hangolni a cég működését, amit csak lépésről lépésre lehet megoldani. De a rövidítést is lépcsőzetesen vezették be: először pár hónapig fél órával dolgoztak kevesebbet, aztán egy, majd két órával kevesebbet öt munkanapon át – a vége az lett, hogy négy napon 8 órát dolgoznak, és a péntek szabad. Matić szerint a rendszer bevált. „A végső célunk egy jobb társadalom és kipihent emberek közösségének a megteremtése” – mondja.

Négy napos munkahét ebben a cégben egyelőre a termelési részlegen van, és a munkások fizetése még nőtt is, mivel a termelékenység is nőtt: a munkások 20-30 százalékkal többet teljesítenek egy nap alatt, mert jobban összpontosítanak a munkára. Bár a munkavállalók a kezdetekben szkeptikusak voltak, ma már elégedettek és boldogok, hogy nekik a hétvége 3 napból áll.

Egyelőre az ötnapos munkahét sem működik mindenhol törvényesen

A fizetés a teljesítménytől kellene, hogy függjön, ezért nem törvényszerű, hogy kevesebb munkaóráért kisebb bér jár – közölte Duško Vuković, a Szerbiai Önálló Szakszervezetek Szövetségének az alelnöke. – Ha rövidebb idő alatt sikerül elvégezni a feladatot, miért csökkenne a fizetés? Hadd legyek egy kicsit szarkasztikus: tekintettel a szerbiai fizetésekre reális lenne a négy napos munkahét!”

Nebojša Atanacković, a Munkáltatók Uniójának az elnöke elmondta: a szerbiai törvények nem tiltják a rövidebb munkahetet, szerinte olyan cég is van az országban, ahol minden második nap dolgoznak az alkalmazottak – ez a munkáltató és a munkavállalók közötti megállapodástól függ. Bár egy hazai kutatás szerint nálunk az embere effektíve 5 és fél órát dolgoznak, általánosítani nem lehet, mert vannak olyan intenzív munkakörök (pl. a textiliparban), ahol csak a szünet perceiben állhat le a munka.

– Kevesebb munkaidő alatt kisebbek lesznek a munkával járó költségek is, de ez sokban függ az adott területtől. Az IT szektorban és ott, ahol lehet rugalmas munkaidővel vagy otthonról dolgozni, ez reális lehetőség. Vannak cégek, amelyeknek rövidített munkaidő mellett is érdemes megtartani a dolgozók fizetését, mert tudnak spórolni a rezsi- és a szállítási költségeken – állítja Atanacković.

Ranka Savić, a Független Szakszervezet Szövetségének az elnöke úgy véli: a gazdasági válság és az energiakrízis egyre több céget arra kényszerít majd, hogy elgondolkozzon ennek a modellnek a bevezetésén. A nemzetközi tapasztalatok szerint a kevesebb munkanap csökkentette a környezetszennyezettséget is, Japánban pedig minden cégben, ahol bevezették a négy napos munkahetet, állítólag megnőtt a natalitás.

Szerbiában azonban nem a négy napos munkahét, de az ötnapos sem működik úgy, ahogy kellene. Szerbiában 40 órás a munkahét, és ha a hétvégén is dolgozik valaki egy 6. napot, azért 26 százalékkal megemelt bért kellene, hogy kapjon – de ezt nem mindenhol fizetik ki.

Zoran Ristić, a Függetlenség Ágazati Szakszervezetek Egyesületének gazdasági szakértője lapunknak nyilatkozva azt mondta: Szerbiában sok helyen még a 40 órás munkahetet és a túlórák kifizetését sem sikerült kiharcolni, pedig a munka átszervezésével és a dolgozói elégedettség emelkedésével lehet növelni a produktivitást csökkentett munkanapokkal is.

A 4×10-es megoldással mindenki elégedett

Az óbecsei Balázs Attila 2019-ben alapított meg Air Cooler & El Doors nevű cégét, amely holland szekcionált ipari és garázskapuk kereskedelmével és szerelésével foglalkozik. Három alkalmazottja egy műszakban dolgozik, és a cégalapítás után nem sokkal át is tértek a négy napos munkahétre.

A munkatársaim sokat vannak vidéken, 80-100 km-t is utaznak egy irányba. Ez azt jelenti, hogy a 8 órás munkaidőbe nem mindig fér bele a szerelés, ezért sokat kellett túlórázni, ami nekem anyagilag, az alkalmazottaknak pedig fizikailag volt megterhelő. Azzal, hogy közös megegyezéssel áttértünk a négy napos munkahétre, mindenki elégedett: nekem most csak kivételes esetben kell túlórát fizetnem és sokat spórolok a benzinen is, a munkatársaimnak pedig szabad lett a pénteki napjuk – mondja Balázs Attila.

A cégben most négy nap alatt dolgozzák le a heti 40 órát, azaz napi 10 órát tesz ki a munkaidő, így a fizetések nem csökkentek. Ilyenkor persze fontos, hogy a munka jól legyen megszervezve, Attila nem is köti az ügyfelei orrára, hogy ők pénteken nem dolgoznak. Szerinte azoknak a cégvezetőknek, akik hasonló tevékenységet folytatnak, érdemes megfontolniuk ezt a lehetőséget, ráadásul van, ahol a rezsiköltségeken is lehet így spórolni.

Az ismerős vállalkozók közül sokan nem értenem velem egyet, ők azt gondolják, több lenne a munka és a profit, ha pénteken is dolgoznánk, de én egyelőre nem látom az üzleti kárát ennek a megoldásnak. Én a munkásaimnak fölajánlottam már, hogy ha szeretnék, visszaállíthatjuk a régi rendszert, de nem akartak élni ezzel a lehetőséggel – tette hozzá Attila.

Erre mi is rákérdeztünk náluk, és a munkások válasza egyértelmű volt: ők akár a 3 napos munkahetet is bevállalnák!

F.R.