Az energiapazarlásunk elérte a kritikus határokat
Az óbecsei INNOVA Alkotók és Újítók Társasága Vajdaságszerte tart ingyenes ismeretterjesztő előadásokat
Az elmúlt néhány év alatt érzékelhető társadalmi és éghajlati változások komoly gondokat okoznak a mindennapi életünkben. Óhatatlanul is feltesszük magunkban a kérdést, mit tehetünk, és hogyan védekezzünk a külső negatív történésekkel szemben. Az óbecsei INNOVA Alkotók és Újítók Társasága ezekre a kérdésekre keresi a választ, és azt szeretnék, ha minél több emberhez eljuthatnának olyan tények, amelyek hatással lehetnek a mindennapi életükre és a jövőjükre. Ismeretterjesztő előadásaikkal Vajdaság legkisebb településére is elmennek, ha hívják őket.
Gilvázi István az INNOVA oszlopos tagja, aki nemcsak különböző újításaival vált ismertté, hanem azzal is, hogy a környezetvédelem és a regeneratív gazdálkodás elkötelezett szószólójaként rendszeresen tart előadásokat. Ez utóbbi témáról az év elején beszélt lapunknak, egy évvel ezelőtt pedig a környezetbarát nádszigetelési tapasztalatait osztotta meg az olvasóinkkal. Ezúttal többek között a klímaválságra adott lehetséges válaszoktól és a kisgazdaságok túlélési lehetőségeiről beszéltünk – ezek is témái az INNOVA előadásainak.
„Az időjárás évről évre szélsőségesebb, az ivóvízkészletek veszélyben vannak, az energiafelhasználásunk óriási, miközben a bolygónk készletei végesek, és az ökológiai lábnyomunk egyre csak növekszik. A szakadék felé tartunk: egyes szakértők szerint az emberiségnek csupán néhány évtizede van hátra” – mondja István.
Mélyalkalmazkodás a megoldás?
Mélyalkalmazkodás (Deep Adaptation) – ez a neve annak a világmozgalomnak, amely úgy véli: amire nem tudunk kihatni, ahhoz alkalmazkodni kell. A szélsőséges időjárást például egyelőre nem tudjuk megvál-toztatni, ezért az egyetlen megoldás az alkalmazkodás.
„Ebben a mezőgazdaság és az állattenyésztés a leginkább érintett, és azonnali szemléletváltásra lenne szükség. A termőföld és az ültetett növények szárazságtól való megóvása lenne az első, valamint az állati takarmányok gazdaságos előállítása is fontos szerepet játszik a túlélésben. A termőföldünk tönkremegy, ezért mielőbb át kell állni a talajmegújító mezőgazdaságra, hogy miért, erről is szó esik az előadásainkon. Szilázstakarmányt olcsón lehetne előállítani, de nem élnek ezzel a lehetőséggel a gazdák. A tapasztalatok szerint akár napi egy tonna zöldtakarmány is összejöhet mintegy 50 négyzetméteren” – állítja.
Hetesi Zsolt asztrofizikus szerint a következő világválságot csak falun lehet túlélni. De mit eszünk majd akkor, ha nem indul a traktor? – idézi fel az interneten terjedő kérdést István.
„Fontosak a tájfajta növények, gyümölcsfák, gabonák. Magyarországon a Tündérkertek az őshonos gyümölcsfákat szaporítják, körtéből például állítólag 800 fajta létezik. Mi ezzel szemben a hibrideket használjuk, ami nem tartós megoldás. Becsapják a termelőket azzal, hogy az állam akkor ad 17 ezer dináros támogatást nekik, ha fémzárolt, hibrid vetőmagot vesznek. A három testvéres gazdálkodásra emlékszik még valaki? Én gyerekkoromból igen. A kukoricásba ültették a babot és a tököt, szimbiózisban termesztették ezeket. Rengeteg előnye volt. A kukorica támaszt nyújtott a babnak, hogy fel tudjon kúszni. A bab a nitrogént kötötte meg a földben a kukoricának és a töknek. A tök elnyomta a gyomot, és megtartotta a nedvességet. A kukoricaszárat fölhasználták takarmánynak. Egy család 3-4 ilyen hektárról 30–50 birkát, 5-6 sertést, 4-5 fejőstehenet tudott eltartani” – mondja.
Alulról jövő ötletek kellenek
Ivóvíz- és energiaválság előtt állunk – erre figyelmeztetnek már egy ideje a szakértők, és a helyzet sajnos egyre rosszabb. Az ökológiai lábnyomunk növekszik, a bolygónkat kizsákmányoljuk, az ivóvízkészletünk fogytán van, és az energiával is rosszul állunk, mégsem takarékoskodunk ezekkel.
„Energiapazarlásunk már elérte a kritikus határokat. Ivóvízzel mossuk az autónkat, azzal öblítjük a vécénket, nagy energiabefektetéssel előállított, nem környezetbarát műanyag szeméttel szigetelünk, és nem is gondolunk arra, hogy mekkora kárt teszünk ezzel a bolygónknak, a természetnek. Az energia 25 százaléka egyébként a padlástéren át megy el, azt érdemes pl. üveggyapottal szigetelni, még ha nem is igazán környezetbarát, de kezd terjedni a papíralapú izocellszigetelés, amit Ausztriából hoznak be, és tudomásom szerint Magyarkanizsán van is lerakata. A Családi Körben megjelent cikknek köszönhetően pedig a segítségünkkel elkészült egy ház nádszigetelése Adán. De miért nem hasznosítjuk az esővizet is? Belgiumban 700 ezer háztartás használja az esővizet, van, aki issza is szűréssel. Mindannyiunk érdeke és feladata a tájékozódás, a gondolatébresztés, és utána a cselekvés” – figyelmeztet István, aki szerint alulról jövő ötletekkel kellene kezdeni a változásokat.
„A falvakban össze lehetne fogni, hiszen rengeteg lehetőség van a termesztésre. A fóliasátrakra is adnak támogatást, de ma már fóliasátorban sem lehet termeszteni normálisan, mert nem lehet lehűteni rendesen. Magyarországon már terjed a föld alatti üvegház, azaz a walipini (lásd keretes írásunkat), sőt ott már vannak energiatakarékos földházak is – nagyon szépek, és nem is túl bonyolult a megépítésük” – osztja meg az ötleteit.
István úgy véli: minél több készterméket kellene előállítani, Szerbiában például gyönyörűen csomagolt, házilag készített lisztek (piros kukoricaliszt, hajdina, köles) akadnak, és a gyógygombatermesztésben is vannak lehetőségek.
„A gyógygombákat most Kínából hozzák be szárítva, pedig gombacsírát lehet venni, és gombaházat is könnyű csinálni. Fűszernövényeket: sáfrányt, koriandert stb. lehetne termeszteni, illóolajat készíteni… Fölkell ébreszteni az embereket! Alulról jövő ötletek kellenek. Vajdaságban nincsenek például olyan termelői boltok, amelyekben a környékbeli termelők termékei minden nap elérhetőek lennének, és ahol pontosan meg van jelölve minden termék eredete, termelője” – sorolja az ötleteket.
Ezekről és egyéb hasonló témákról szóló előadást szívesen tartanak az INNOVA tagjai kisebb falvakba is. Az ingyenes előadások időtartama 30–45 perc. Az érdeklődők az innova.becej.serbia@gmail.com e-mail-címen vagy a 062/19-42-865-ös mobilszámon jelentkezhetnek.
F.R.
Az INNOVA Alkotók és Újítók
Társaságának előadásai
Az EDU+/2024/2025 keretein belül a következő előadásokat tartják az óbecsei INNOVA tagjai:
1. Kisgazdaságok lehetőségei az érvényesüléshez (termesztési lehetőségek fóliasátorban, gyógygomba és különböző alternatív növények termesztése, állatoknak gazdaságosan zöldtakarmány és szilázs előállítása, talajmegújító vagy regeneratív mezőgazdaság, műtrágya és vegyszer nélküli termelés)
2. Kisgépek, berendezések házi használatra és kisgazdaságok részére
3. Az ipar és a mezőgazdaság által előállított termékek hatása az egészségünkre (mérgezések az égből, a levegőből és a termőföldről)
4. Hogyan takarékoskodjunk az energiával? (hogyan szigeteljünk természetes és nem környezet károsító anyagokkal, alternatív energiaforrások akár házilag is)
5. Hidropóniás vagy föld nélküli növénytermesztés dióhéjban (különböző technológiák bemutatása, zöldtakarmány előállítása, vertikális növénytermesztés)
6. Ökológiai lábnyom (bolygónk készleteinek a pazarlása, vízlábnyom, az esővíz hasznosítása stb.)
Az INNOVA iskolák részére is tart előadásoka:
1. A kanadai Royal Tyrrell Museum (dínómúzeum bemutatása)
2. Nikola Tesla és a szabadenergia
Mi a walipini?
Awalipini, azaz a föld alatti üvegház a bolíviai La Paz területén élő farmerektől származik, akik a magas hegyekben extrém körülmények között termelik meg maguknak a zöldségeket. Maga az elnevezés is a dél-amerikai aymara indián nyelvből jön, jelentése „meleg hely”.
A walipini eredetileg téglalap alakú, 180–240 centiméter mélyen a földbe ásott gödör, amelyet műanyag fólia, üveg vagy valamilyen fényáteresztő anyag borít. Fala leginkább maga a föld, amelyre szintén növényeket lehet telepíteni. De akár bontott téglából, raklapokból is készülhetnek a támfalak. Az építmény így igazából földbe süllyesztett melegház, amely egyesíti a passzív napenergiát a föld hőtartó képességével.
A talajszint alatt körülbelül 120 centiméter mélyen a hőmérséklet akkor is 5–10 °C között marad, ha kint fagypont alatti értékeket mérünk. Ezért tehát jóval kevesebb energiát kell az üvegházunk fűtésére fordítani. Kiváló a nedvességtartása, és a hagyományos melegházakhoz és fóliasátrakhoz képest hosszabb benne a növények vegetációs időszaka.
(Forrás: greendex.hu/walipini-a-foldbe-sullyesztett-uveghaz)