Heggyé nőtt a szemét a Botrán
Az óbecsei szeméttelep jövő év derekára megtelik, de a problémára még nem adott megoldást az önkormányzat – Tudatos vásárlással és a hulladék szelektálásával a lakosság sokat tehetne azért, hogy a környezet egészségesebb, a kommunális szolgáltatás pedig olcsóbb legyen
Megdöbbentő adat, hogy egy ember az élete során körülbelül hatszázszor több szemetet termel, mint a saját testsúlya, ez több teherautónyi hulladékot tesz ki. Az általunk felhalmozott hulladéknak azonban a nagy része másodlagos nyersanyagként újrahasznosítható. Az anyagok újrahasznosításához eleve kevesebb energiafelhasználás szükséges, mint a nyersanyagok kitermeléséhez, szállításához és feldolgozásához az új termékek előállítása során. A hulladék újrahasz-nosításával továbbá csökkenthető a talajés levegőszennyezés is, a bomló szemét ugyanis üvegházhatású gázokat, például metánt bocsát ki, ami hozzájárul a globális felmelegedéshez. Mit tehetünk egyénileg azért, hogy az általunk termelt szemét minél nagyobb része újrahasznosítható legyen?
Szerbiában évente csaknem hárommillió tonna kommunális szemét keletkezik, ebből csupán 390 ezer tonnát hasznosítanak újra. Óbecse Szerbia azon ritka községeinek egyike, amelyikben teljes a lefedettség sárga konténerekkel, ahova az újrahasznosítható száraz hulladék kerülhet. Hiába voltak felvilágosító kampányok és a konténereken is ott az illusztráció, hogy mi kerülhet bele, 60 százalékban közönséges szemetet dobnak bele az emberek. És hiába van le is zárva: felfeszítik a tetejét és még állati tetemeket is beledobnak.
– Szerbiában van erre törvény, de a megszegése semmilyen következménnyel nem jár. Egyszer például egy döglött kecskét dobott valaki az egyik sárga konténerbe, kiderítettük, ki volt a tulajdonosa, jelentettük is a felügyelőségnek, de nem tettek semmit. Külföldön sok helyen ezért büntetés jár, Dániában például 11 különböző gyűjtőhelye van a hulladékoknak, és ha valaki nem jól szelektál, először csak pénzbüntetést kap, másodszor pedig már börtönbe kerül – nem csak papíron, hanem ténylegesen – mondja Fejes Zoltán, a Tiszamente-Óbecse Kommunális Szolgáltató Kft. igazgatója.
Fejes nem véletlenül példázódik Dániával: munkatásaival Koppenhágában is járt tanulmányúton, ott 2010-ben nyitották meg az új szemétégetőt, amely vízpárát és tiszta levegőt bocsát ki, ráadásul olyan burkolata van, ahol a gyerekek télen síelni tudnak. Emellett a szemétégetőből nyert energiával fűtenek 50 ezer háztartást, meleg vizet is nyernek általa és valamennyi áramot is termelnek. Nálunk ezzel szemben még városrendezési megoldás sincs az összes konténer kihelyezésére, nem beszélve a lakosság tudatosságáról.
A hulladékválogatás persze Szerbiában is kötelező. A sárga konténerek tartalmát Óbecsén a Botra szeméttelepen kézzel válogatják szét a szalagon (külön a tényleges szemetet, ami a telepen marad, és külön a kartont, az alumínium dobozokat, a PET palackokat, az üveget). A PET palackokat perforálják, összepréselik, bálákat formáznak belőlük és ezeket elszállítják a felvásárlóhoz, és hasonló történik a papírral és az alumínium dobozokkal is. Sajnos a tejes Tetra Pak dobozokra meg a háztartási csomagolóanyagokra nincs kereslet Szerbiában, de az igazság az, hogy a többi újrahasznosítható hulladék értékesítése sem üzlet jelenleg a Tiszamentének: nemrég például még 33 dinár volt a préselt PET palack kilója, most csupán 18. Annyi haszon azért van az elszállításukból, hogy tehermentesíti a Botra szeméttelepet.
Milyen hulladékokat lehet újrahasznosítani?
A konyhában és a kertünkben keletkezett szerves hulladék legnagyobb része komposztálható. Érdemes a zöldségpucolás után megmaradt részeket, a banán, narancs vagy épp a tojás héját és a kávézaccot külön gyűjteni, majd a kertünkben kialakított komposztálóba rakni, később ez segítheti tápanyagban dúsabbá tenni a talajt a veteményesünk számára. A papír és a kartondobozok szintén könnyedén újrahasznosíthatóak. Az újságok, szórólapok, borítékok, irodai papírok kiválóan alkalmasak kü-lönféle tárgyak elkészítésére, vagy könyv- és újságnyomtatásra is felhasználhatóak. A fa szintén egy olyan anyag, amit ezer és ezer módon hasznosíthatunk újra bútorok, tárgyak, fapadló formájában.
Az üveg az egyik legkönnyebben újrahasznosítható anyag: számtalanszor újraolvasztható, így különféle üveg- és más tárgyak készítésére alkalmas. Apróra zúzva üvegaszfalt és üveggyapot előállítására is használható. A fém konzervdobozok, üdítős fémdobozok is nagyon értékesek, ugyanis az alumínium teljes mértékben és végtelen alkalommal felhasználható. Mivel a gyártása jelentős környezeti kockázattal és terheléssel jár, különösképpen fontos az újrahasznosítása.
Az alucsomagolás egyébként környezetbarátabb módszer, mint például a műanyag palackozás. A valaha legyártott alumíniumok 75 százaléka ugyanis még napjainkban is forgalomban van, míg az egy év alatt piacra dobott PET-palackok 13 százaléka lesz csupán újrahasznosítva. Az üvegpalackok esetén ez az arány 59 százalék.
A műanyag sajnos az egyik legkárosabb anyag a környezetünkre nézve: már az előállítása során is szennyez, aztán később a használata alatt is, ráadásul a legtöbb műanyag 500 év alatt sem bomlik le. Sőt, a műanyag már az előállításához szükséges alapanyagok kinyerésekor is szennyez, ugyanis fosszilis tüzelőanyagokból készül (kőolaj és földgáz), ezek kinyerésekor pedig nagy mennyiségű üvegházhatású és egyéb káros gáz (benzol, szénmonoxid, hidrogénszulfid) kerül a levegőbe. A Green-peace tájékoztatása szerint a műanyagok globális előállítása és elégetése egyetlen év alatt 189 darab szénerőmű légszennyezésének mértékével megegyező szinten terheli a környezetünket.
A műanyagból a használatuk során olyan káros anyagok oldódnak ki, amelyek az emberi szervezetre is ártalmasak. A WWF által megrendelt egyik tanulmány szerint hetente 5 gramm műanyagot fogyasztunk el, ez megfelel egy bankkártya súlyának. És hogy honnan kerül ez a szervezetünkbe? Például a palackozott vízből, a csapvízből, a sörből, kagylókból és a sóból. A műanyaghasználat jelentősen hozzájárul a klímaváltozáshoz is. Ez a káros anyag már ott van az óceánokban, folyókban, tavakban és a talajban is, visszafordíthatatlan csapást mérve a növényés állatvilágra. Évente több millió tonnányi műanyag szivárog a természetbe. További letaglózó tény, hogy az eddig megtermelt műanyag több mint 90 százalékát soha nem hasznosították újra. Műanyag vásárlása esetén ezért is fontos olyat választani, ami újrahasznosítható, és az is lényeges, hogy a használata után szelektíven gyűjtsük.
Botrány lehet a Botrából
Az adatok tanúsága szerint Szerbiában évről évre több szemetet termelünk, ez ellen elsősorban a szemét mennyiségének a csökkentésével tehet a lakosság. A következő lépcsőfok az újrahasznosítás, ezt követiaz égetés, és utolsó opció kellene, hogy legyen a szeméttárolás. A Nyugat-Balkánon ennek ellenére továbbra is ez a legelterjedtebb megoldás.
– Óbecsén a Botra szeméttelep még 15-17 tonna szemetet tud befogadni. Óbecse község évente több mint 20 ezer tonna szemetet termel, ez azt jelenti, hogy 8-9 hónap múlva már nem lesz hova szállítani. Mi erről a helyzetről még 2021-ben tájékoztattuk az önkormányzatot, de ott nem érzik sürgetőnek a problémát. A Tiszamente még mindig nem tudja, hogyan tovább, lesze átrakó- vagy transzferállomás Óbecsén. Ha a saját járműveinkkel minden szemetet a nagykikindai regionális hulladéklerakóra viszünk, kétszer annyi munkásra lesz szükségünk, mint jelenleg, és több jármű is kell majd. Egy jármű több mint 4 órán át gyűjti be a szemetet, aztán elmenne Nagykikindára, kirakodna és visszajönne. Ez minimum egy teljes munkanapot jelent. Alternatív megoldás lenne egy átrakóállomás kialakítása: a kamion ebben az esetben felmegy egy platóra, amely alatt hatalmas, 32 köbméteres konténerek állnak, a szemét ezekbe kerül bele, és ha megtelnek, letakarják őket és naponta egyszer elviszik Nagykikindára. Ez kevesebb túra és kisebb költség lenne – mondja az igazgató.
Lehetne csinálni komposztálót is, ugyanis a hulladék több mint 40 százalékát kerti és egyéb lebomló hulladék képezi. A komposztáló is pénzbe kerülne, de megtakarítást hozna, mert nem kellene Nagykikindára vinni ezt az újrahasznosítható hulladékot. Belgrádban egy cég csinált ilyen komposztálót, náluk már jelentkezett is Újvidékről az egyetemi menza, amely napi szinten tetemes mennyiségű ételmaradékot adna át nekik. Szekszárdon például komposzttal takarják a szemétlerakót, az ausztriai Kremsben pedig különféle célokra különféle komposztot csinálnak, és már egy évre előre el is adták az összeset.
– Az építési törmeléket is fel lehet dolgozni, persze ahhoz is kell némi beruházás. Ha senki sem venné meg, akkor az önkormányzat hasznosíthatná a törmelékeket a dűlőutak feltöltésére. Mi már azzal is spórolunk, hogy nem kell fizetni évente 4-5000 tonna ilyen típusú szemét szállításáért és tárolásáért – szögezi le Fejes Zoltán.
A Tiszamente vállalat még mindig nem tudja, hogy az önkormányzat milyen megoldásban gondolkodik, az igazgató szerint egyszerűen megszűnt erről a párbeszéd. Egy átrakóállomás csak a szemét átrakodására szolgál, a transzferállomáson viszont több település hulladékát válogatják szét, onnan viszik a maradék szemetet a regionális szeméttelepekre. Azok a települések, amelyek 40 km-re vannak ezektől, direkt szállíthatnak oda, akik messzebb vannak, transzferállomás közvetítésével tehetik ezt meg. Óbecsének nincs olyan szomszédja, akinél lenne transzferállomás, mert Törökbecse és Mohol is közvetlenül tud Nagykikindára szállítani. ezért kellene itt építeni átrakó- vagy transzferállomást.
Egy transzferállomás kiépítése több mint egymillió euróba kerülne, egy átrakóállomásé kb. 100 ezer euró, de Fejes szerint hosszú távon az előbbi is kifizetődő lenne.
A Tiszamente-Óbecse Kommunális Szolgáltató tulajdonosa 49 szá-zalékban a szekszárdi Alisca Terra Kft., 51 százalékban pedig az óbecsei önkormányzat. Fejes Zoltán 2015 decemberében lett igazgató, és az idén december 31-én visszavonul. Amikor idejött, mindössze három, kb. húszéves kamionja volt az akkor még veszteségesen működő cégnek, néha traktorral, máskor kölcsönkamionnal szállították a szemetet. Mára jól fel van szerelve és eredményesen működik cég, de óriási gond az önkor-mányzat tulajdonában lévő, megtelt Botra szeméttelep.
– Ezt a problémát az önkormányzatnak kell megoldania. A cég nem pályázathatott erre a célra az illetékes minisztériumnál, az önkormányzat pedig nem indult a pályázaton, mert úgy gondolta, erre semmi szükség. Nem tudjuk, mi lesz. Hely, infrastruktúra, idő és pénz is kell, de egyik nincs – mondja Fejes Zoltán.
Jelenleg 34,17 eurót kell fizetni Nagykikindának egy tonna szemét tárolásáért, és azt még oda is kell szállítani. Óbecse község évente legalább 20 ezer tonna szemetet termel, ez 683 ezer eurót jelentene csak a tárolásért, ezen felül 200 ezer euró egyéb költség is felmerül a szállítás kapcsán – ezt valakinek bizony ki kell majd fizetnie.
A szemét nem azonos a hulladékkal
Mit értünk a szemét fogalma alatt?
Minden olyan haszontalanná vált anyagot, amit a tulajdonosa már nem tud vagy nem akar tovább használni. Ilyenkor ez az anyag kikerül a gazdaság körforgásából, és a többi feleslegessé vált anyaggal együtt kerül hulladéklerakóra vagy égetőbe. Egy átlagos állampolgár napi 1 kg szemetet termel, aminek a mennyisége kb. 30 százalékkal csökkenthető lenne csupán a szelektív hulladékgyűjtést alkalmazva.
Mit értünk a hulladék fogalma alatt?
Minden olyan haszontalanná vált anyagot, amit anyagfajtánként külön kezelve, szelektíven gyűjtve másodnyersanyagként még tudunk használni.
F.R.