Kazinczy-érmes lett Varga Klaudia

Óbecsei gimnazistánk sikerei Győrben, a Szép Magyar Beszéd versenyen

A óbecsei Varga Klaudia az idei Szép Magyar Beszéd versenyen, április 22-én kiérdemelte a Kazinczy-érmet. A minden évben Győrben megrendezésre kerülő vetélkedőn már több alkalommal arattak sikert óbecsei gimnazisták. A Gimnázium harmadik osztályos tanulója a megmérettetésről, a felkészülésről és az elismerésről is mesélt egy interjú keretén belül.
Számítottál erre a díjra?
Ilyen vagy hasonló jellegű versenyekre általában úgy megyek el, hogy fogalmam sincs, milyen eredményre számíthatok. A versenyen egy szabadon választott, illetve egy kötelező szöveget kellett felolvasni. Az, hogy ki hogyan értelmezte a szövegeket, nagyban befolyásolta, hogy hogyan hangzik fel az adott mű. Mivel ez egyénenként eltért, a nagy különbségek miatt a zsűri döntése is főként arra alapozódott, hogy a saját ízlésének mennyire felelt meg a felolvasás. Emiatt gondolom, hogy szerencsére is szükség van ahhoz, hogy a zsűri tagjai egyetértsenek avval, amit és ahogyan felolvasunk. Mindemellett a felkészülés folyamán és magán a versenyen is igyekeztem a lehető legtöbbet kihozni magamból. Ezúttal a sok befektetett energia kifizetődött. Egy Kazinczy-éremnél pozitívabb visszajelzést nem is kaphattam volna.
Mennyi ideig tartott felkészülnöd? Hogyan néztek ki az előkészületek?
A szabadon választott szövegemen nagyjából egy hétig dolgoztam. Mivel a versenyen felolvasás a feladatunk, nem fejből kell elmondani a szövegeket, ezért célszerű, ha nem is gyakoroljuk túl azt. Bőven elég volt annyiszor elolvasnom az általam választott Szakonyi-szöveget, hogy minden egyes hangsúlyt a megfelelő helyre tegyek, viszont magát a szöveget még ne tanuljam meg szóról szóra elmondani.
A kötelező szöveget ott, a helyszínen kaptuk, és 20 perces felkészülés után kellett előadnunk. Gyakorlásnál ugyanez a rendszer szerint szintén 20 perc alatt próbáltam elkészíteni más-más idegen szövegeket, viszont a verseny ezen részére nem lehetett teljesen felkészülni előre.
Milyennek láttad, élted meg a versenyt?
A verseny három napot vett igénybe. A programban a versengés mellett különböző aktivitások is szerepeltek, mint pl. győri vársonézés, színházlátogatás, valamint ismerkedésre is alkalmunk nyílt. Szép emlék marad ez a három nap, amire szívesen fogok visszatekinteni a későbbiekben is.
Hogyan szerepeltek a többiek?
A Kárpát-medencei döntőre már csak a legtehetségesebbek és a legfelkészültebbek jutnak el, ezért a verseny színvonala is elképesztően magas volt. A szép kiejtés és a helyes artikuláció szinte senkinél nem volt probléma, a szövegek különböző tolmácsolása pedig igazán színessé és érdekessé tette a versenyt. Mindenki nagyon jól teljesített, valóban nehéz dolga lehetett a zsűrinek a döntés meghozatalakor.
Mi, vagy melyik feladat okozta számodra a legnagyobb nehézséget?
A felolvasás, a szöveg megfelelő értelmezése nem jelentett kifejezetten nagy akadályt, ugyanis a versmondással kapcsolatos tapasztalataim nagy előnyt jelentettek e téren. Az írásbeli feladat volt az, amit nehezebbnek mondhatok, hiszen ami a szöveg előadása közben magától értetődő, azt gyakran nagy kihívás megfelelően írásba foglalni.
Mit jelent számodra a szép magyar beszéd?
Mindenképpen fontosnak tartom a tiszta kiejtést, beszédünk minden egyes hangja helyesen és jól artikuláltan kell(ene) szóljon. Viszont ezek csak formalitások, ez csak a hangszer, amelyen a mondandónkat vagy egy adott szöveget megszólaltatunk. Ahhoz viszont, hogy a hangszerünkön megszólaltatott darab értéket képviseljen, fontos, hogy legyen mondanivalónk is, hogy a szöveg, amit felmondunk ne csak véletlenszerű szóáradat legyen. A magyar nyelv szédületes lehetőségeket biztosít arra, hogy mások számára érthetővé tegyük gondolatainkat és érzéseinket. Ezekkel a nyelvi lehetőségekkel bűn nem élni.
Mit adott neked ez a verseny és ez a díj?
A Győrött eltöltött napok szép emlékként maradnak meg. Az pedig, hogy innentől kezdve én is a Kazinczy-érmesek táborát erősíthetem, nagy magabiztosságot ad, és ebből még sokáig meríthetek erőt a későbbiekben is.

D.P