Óbecse

Mesevilág a Tanodában

Péterrévén 2020 októbere óta működik a gyerekek számára alapított fejlesztő központ

2020 októberében Tanoda néven nyílt fejlesztő központ Péterrévén, ahol logopédus, pszichológus, óvodapedagógus, gyógytornász, gyógypedagógus és tornatanár segíti a gyerekek komplex fejlesztését. Dr. Kulcsár Sarolta tulajdonossal a Tanoda szolgáltatásairól és terveiről beszélgettünk.
– A zentai Pro Scientia Naturae Alapítványnál dolgozik programkoordinátorként. Hogy lett emellett Tanoda-tulajdonos?
– 2014-ben fejeztem be az egyetemi mesterképzést a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon, és 2019 decemberében védtem meg a doktori értekezésemet az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karán. Az utóbbi néhány évben rendszeresen tartottam továbbképzéseket a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete által szervezett Apáczai Nyári Akadémián. Egy ilyen alkalommal odajött hozzám Kurczinák Kiss Szilvia logopédus-gyógypedagógus, és elmondta, hogy van egy esete, jó lenne, ha meghallgatnám a gyereket, talán tudnék neki segíteni én is. Találkoztam a gyerekkel, és Szilviával közösen kialakítottunk a gyerek számára egy terápiát. A közös munka során adta magát a Tanoda ötlete. Felismertem, hogy lenne igény a Tisza mentén egy olyan fejlesztő központra, amely logopédiával, gyermekpszichológiával, mozgáskoordinációs és komplex fejlesztéssel foglalkozik. 2020 augusztusában bejegyeztem a céget, és októberben már fogadtuk is az első gyerekeket.
– Milyen szolgáltatásokkal és szakemberekkel vágott neki ennek a vállalkozásnak?
– Az alapcsapat velem együtt hat főből állt. Kurczinák Kiss Szilvia lett a logopédus, Kiss Márta óvodapedagógus tartja a komplex fejlesztéseket és koordinátorként irányítja a Tanoda működését, Tóbiás Vivien mesterszakon végzett tornatanár mozgáskoordinácó-fejlesztőként vett részt a munkában, a pszichológusunk pedig Döme Ágnes lett. Nagyon gyorsan világos lett, hogy kell még egy logopédus, így idővel Kálmán Dóra logopédus-gyógypedagógus is csatlakozott hozzánk. A Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karral is nyertünk egy pályázaton, ennek köszönhetően Kovács Emese személyében pedig még egy másodéves óvodapedagógus is csatlakozott hozzánk.
– Milyen korosztálynak és milyen jellegű foglalkozásokat tartanak?
– Főleg óvodások és alsósok járnak hozzánk, a legfiatalabb gyerekünk három éves. A mozgáskoordinációs foglalkozásaink, a komplex tematikus fejlesztéseink és a szerb nyelvi képzéseink maximum 6 fővel zajlanak, de a logopédus, a pszichológus, a gyógytornász és a tanulási nehézségeket kezelő szakember egyénileg foglalkozik a gyerekekkel. A komplex fejlesztő foglalkozás beszéd-, mozgás- és finommotorika-fejlesztésből áll. A gyerekek ezeken az órákon énekelnek, mondókáznak, festenek, ragasztanak, és különböző nagyságú terméseket válogatnak, hogy ráérezzenek a felületi és méretkülönbségekre. Matematikai fogalmakkal ismerkednek meg, gyakorolják a különböző viszonyok felismerését, ismerkednek az évszakokkal. Fejlesztjük a motorikus képességeiket, az önbizalmukat, építjük a csapatszellemet, de az egyenes testtartásra, a gerincferdülésre és a lúdtalp megelőzésére is odafigyelünk. Gyakorolják az ugrálást, a dobást-kapást, az akadályok kikerülését, a futást. A rendszeres mozgás rövid idő alatt látványos eredményt hoz, és a gyerekek élvezik is ezeket a foglalkozásat. A nagyobb gyerekek és a kamaszok körében a torna a népszerű.
– A Tanoda megnyitása óta eltelt csaknem másfél év. Hogyan változott ez alatt az idő alatt a szakmai csapat, a szolgáltatási kör és a gyermekek létszáma?
– Мikor elindultunk, még nekünk is egy kicsit idegen terep volt ez. Tudtuk, hogy van igény ilyen fejlesztő központra, de azt nem tudtuk felmérni, hogy ez az igény mekkora lesz. Azóta egyértelműen kiderült, hogy nagy szükség van erre a tevékenységre, ezért is lett több szolgáltatásunk, szakértőnk és gyerekünk is. A kezdeti négy szolgáltatás helyett ma már nyolcat tudunk nyújtani, és ehhez már 12-en vagyunk a Tanodában. Csatlakozott hozzánk Onyecki Zsanett, aki a mozgáskoordinációs foglalkozásokat vezeti, Nagy Enikő gyógytornászként és Schrott-terapeutaként dolgozik, Tarján Tímea a diszkalkuliával, diszlexiával és diszgráfiával küzdő diákok fejlesztésével foglalkozik, Fekete Melinda óvópedagógus is segíti a munkánkat, Ivanković Mirjana pedig elindította a szerb nyelvű képzést, amire óriási igény mutatkozott. Fercsik Kiss Piroska az íráskészség-fejlesztés és kommunikációs gyakorlatok című foglalkozásokat tartja – ezt azért tartottuk fontosnak, mert azt tapasztaljuk, hogy írás-, beszéd- és kommunikációs készség terén fejlesztésre szorulnak a fiatalok a középiskolában, az egyetemen, a munkaerőpiacon. Kovács Emese ebben az évben is ösztöndíjas hallgatóként segíti munkánkat immár másodízben. Az első hónapokban 20-30 gyerek járt hozzánk hetente, ez a szám most már 100 fölött van úgy, hogy persze vannak olyan gyerekek, akik több foglalkozásunkon is részt vesznek.
– Honnan érkeznek Önökhöz a gyerekek?
– Vajdaság egész területéről vannak gyerekeink. Mind az állami rendszer keretében, mind a magánszférában működő fejlesztő központok között működik a szakmai összetartás és szolidaritás: ha tudunk az érdeklődőnek a lakhelyéhez magunknál közelebb egy másik hasonló intézményt, erre felhívjuk a szülő figyelmét.
– Olyan környezetet sikerült teremteni a Tanodába, ahova örömmel jönnek a gyerekeket. Egy kis közösség is született?
– Igen, a gyerekek és a szülők körében is közösség született. A szülők a gyerekekre várva tapasztalatot cserélnek, elbeszélgetnek, miközben a kirobbanó energiával érkező gyerekek a komplex tematikus fejlesztéseken nagyon élvezik a mozgásos játékokat, sokszor készítenek valamit, amit később hazavisznek, továbbá észrevétlenül gyakorolnak számfogalmakat, színeket és egyéb dolgokat. Örömmel jönnek a gyerekek, a szülők pedig látják azt, hogy a gyermekük fejlődik és magabiztosabb lesz.
– Milyen terveket szeretnének megvalósítani?
– Az eddigi teljesítményünkhöz nagyban hozzájárult a Prosperitati Alapítvány, ugyanis a startup pályázati támogatásának köszönhetően tudtunk eszközöket beszerezni. Most további fejlesztésekre lesz szükség, új tanterem kell, és bővíteni kell a mosdókat is. A szakmai részt illetően a mozgáskoordinációs tornákat szeretnénk új eszközökkel és specializációval, illetve újabb tornairányzatokkal kibővíteni, és új kommunikációs gyakorlatokat, kurzusokat és kombinált fejlesztéseket is tervezünk bevezetni. Ez utóbbi esetében például a mozgást és a beszédet vagy a gyógytornát és a beszédet együtt fejlesztenénk – ez különösen a kisebb gyerekeknél bizonyult eddig nagyon eredményes megoldásnak. A meseterápiát és a mesepszichológiát is szeretnénk idővel bevezetni. Hosszabb távon a 3 év alatti korosztálynak is tervezünk foglalkozásokat tartani, mivel nagyon fontos már magzati korban a zenehallgatás, a megszületés után pedig a babageometria, később pedig az énmesék és a tündérmesék világa.