Ne fordítsuk el a fejünket, ha baj van!

Az óbecsei dr. Gondos Attila több mint 11 éve mentőzik az óbecsei Egészségházban

Az idén kilencedik alkalommal hirdette meg az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkársága a háziorvosok és nővérek megbecsülését erősítő pályázatot, amelyen az anyaországiak mellett erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és vajdasági magyar orvosok is indulhattak.  A nemzet háziorvosa elnevezésű, internetes szavazás során elnyert külhoni kategória első díját az idén a topolyai Dr. Hadzsy János Egészségház gyermekorvosa, dr. Herbut Elvira nyerte el, szorosan mögötte végzett az óbecsei dr. Gondos Attila.
Dr. Gondos Attila, az óbecsei mentőszolgálat orvosa elsősegély-oktató is a Vöröskeresztnél. A több mint 20 újraélesztést végrehajtott orvost többek között arról kérdeztük: milyen adatokat, információkat kell megosztania a mentőszolgálattal annak, aki őket tárcsázza?
– Sajnos még mindig nincs eléggé a köztudatban az, hogy a mentőket Szerbiában a 194-es telefonszámon kell hívni. Az első kérdésünk a hívóhoz az, hogy mi történt? Tudnunk kell azt is, ki telefonál, mi a cím, amelyre ki kellene mennünk, szükségünk van a  beteg születési adataira, és kell egy telefonszám is, ugyanis előfordul, hogy a stressz hatására rossz címet mondanak be, ezért ilyenkor vissza kell hívnunk az illetőt. Ellenőrizni kell azt, hogy a beteg eszméleténél van-e? Ha nincs, meg kell nézni a légzését, a pulzusát. Ha tudja, helyezze olyan testhelyzetbe a beteget, hogy a légzése spontán legyen, ne szoruljanak el a légutak, ne nyelje le a nyelvét, ha pedig leállt a szívműködés, elsősegélyt kell nyújtani.
– Mennyire ismerik az emberek az elsősegélynyújtás, az újraélesztés folyamatát?
– Ezt tanították valamikor az iskolában, a felsős diákok gyakorolták a szívmasszást, a nagyobb vérzés elállítását. Ma már a fiatalok nem tanulják meg ezeket a technikákat. Nagy szükség lenne erre a tudásra.
– Melyek a tipikus hibák a mentõk hívásakor?
– Mikor hívunk leggyakrabban mentőt? Amikor megijedünk, és gyors megoldást várunk a problémára. De a vonal másik végén az orvos, a mentős fel kell mérje a helyzet tényleges sürgősségét, súlyosságát – ebből adódnak olykor félreértések. Túl nagyok az elvárások felénk, de a mentősnek fel kell mérnie azt, hogy valóban indokolt-e kimenni terepre vagy sem? Minden adatot rögzítünk egy számítógépes rendszerbe, ezek alapján a főnökeink később elemzik, hogy helyesen döntöttünk-e, amikor kimentünk, és ha úgy ítélik meg, hogy nem, azt számon kérik rajtunk. A mentőszolgálat csak valóban sürgős esetekben mehet ki terepre. Van egy hasonló szolgáltatása az egészségháznak, a házi ápolás, itt orvos foglalkozik azokkal az idős, krónikus betegekkel, akik nem tudnak bemenni az egészségházba, illetve a krónikus betegségük akutizálódik.
– Mi alapján tudja a mentős eldönteni azt, hogy valóban indokolt-e a kivonulás?
– Van néhány alapdolog, amit ezt eldönti, ez az eszméletvesztés, a mellkasi fájdalom, a fulladás, a baleset, a komolyabb sérülés, az epileszsziás roham, a pszichiátriai beteg rohama – ezek mind indikációk arra, hogy a mentő azonnal induljon a terepre. Vannak olyan krónikus betegségek– például a tüdőasztma, a magas vérnyomás, a cukorbetegség – amelyeket az emberek néha nehezebben viselnek, de ilyenkor nem biztos, hogy a mentőszolgálatnak kell közbelépnie. Ez a dilemma néhány kérdés után eldől.
– A mentő hívásakor sokszor kerül pánikhelyzetbe a hívó fél. Ilyenkor mit tesz egy mentős?
– Pánikhelyzetben sokszor nagyobbnak tűnik a baj, mint amekkora, ugyanakkor ez a szorongás ki is tud váltani komoly tüneteket, például vérnyomásemelkedést, szívszorongást, ájulást. Mi már a telefonban megpróbáljuk lenyugtatni az embereket.
– Amikor rosszul lesz valaki, mit értelmeznek általában félre az emberek?
– A leginkább félreértelmezett helyzet az ittasság, amiről néha azt hiszi a külső szemlélő, hogy valamiféle rohama van az ittas embernek. Másrészt viszont akkor feltétlenül bennünket kell hívni, ha  valaki elveszti az eszméletét, bekékül a feje, habzik a szája. Ha úgy gondolják, hogy egy kritikusnak ítélt helyzetben mi tudunk segíteni, hívjanak bennünket!  Lehet, hogy végül csak telefonos segítség lesz, de segítség lesz. Nagyon fontos, hogy őrizzék meg a higgadtságukat és legyenek türelmesek, ha bekövetkezik a baj! A legkisebb segítség is sokat jelenthet. Ha bajba jutott egy ember az utcán, ne fordítsuk el a fejünket még egy részegtől se, mert lehet, hogy nagy a baj. A segítségért járó jutalom leírhatatlan, ebben nekünk, mentősöknek sokszor van részünk.
– 12 évvel ezelőtt végzett általános orvosként, most kezdte meg a mentőorvosi szakképesítését. Miért a mentőzés mellett tette le a voksát?
– Szeretem a kihívásokat, és ez az: nagyon gyorsan kell fontos döntéseket hozni. Ez egyrészt óriási felelősség, másrészt élvezet is a számomra, mert hatalmas sikerélményt jelent, ha megmentünk egy beteget.
F.R.