Sokat veszít Szerbia a fiatalok elvándorlása miatt

Ötvenezer polgár – évente ennyien távoznak elsősorban gazdasági okokból Szerbiából. A Westminsteri Demokráciáért Alapítvány és a Fejlesztési és Innovációs Intézet közös kutatása szerint az ő képzési költségük 960 millió és 1.2 milliárd euró között mozog. A fiatalok emigrálásának költségei című tanulmány szerint egyetlen polgár oktatása óvodás korától az egyetemi képzés végéig mintegy 34 000 euróba került, amennyiben a képzés 2018-ig véget ért. Egy középiskolai végzettségű fiatal oktatására közel 21 000 eurót költött az állam, míg a nyolcosztályos képzés nagyjából 13 500 euróba került.
A fiatalok több mint 90 százaléka gazdasági okok miatt távozik külföldre, ők azok, akik nem tudnak elhelyezkedni a szakmájukban vagy alacsony bérért dolgoznak. Sokan közülük tanulmányaik végeztével a munkahelyükön először csak minimálbért kapnak, annak ellenére, hogy a törvény értelmében ezt a gyakorlatot csak hat hónapig lehetne alkalmazni.
„A fiataloknak biztos munkahely kell a képzésük befejezését követően, előrelépési, fejlődési lehetőség a karrierjükben, az, hogy a szakmájukban dolgozhassanak, és megélhetést biztosító fizetést kapjanak. Emellett a fiatal házasoknak kedvező lakáshitelekre is szükségük volna. Ha ezt egy kormány biztosítani tudja, a migrációs trendek is csökkenni fognak” – mondta Ružica Grabovac Marković, az Önálló Szakszervezetek Szervezete fiatalokkal foglalkozó ágának elnöke.
Szerbiából 2012 és 2016 között 245 000 polgár távozott, ami átlagosan évente 49 000 főt jelent. A gazdasági migránsoknak több mint a fele Németországba ment, 17 százalékuk Ausztriába, de sokan mennek Szlovéniába is.
A kutatás eredményei szerint minden munkaképes korú polgárral, aki elhagyja Szerbiát, átlagosan legalább 19 500 eurónyi jövőbeni GDP-t veszít el az ország.
Ljubodrag Savić közgazdász a Danasnak úgy nyilatkozott ezzel kapcsolatosan, hogy főleg az iskolázottabbak távoznak az országból, hiszen nem tudnak munkát találni vagy nem találnak a szakmájuknak megfelelő munkahelyet, ugyanis Szerbiában jelenleg olyan az ipar szerkezete, hogy nincs szükség nagyszámú iskolázott emberre. Mellettük a legalacsonyabb képzettségűek azok, akik jelentősebb számban hagyják el az országot.
Az országba hazaküldött pénz mennyiségét tekintve Szerbia az európai országok között Albániával együtt az élen jár: az emigrációtól érkező összegek az ország GDP-jének 5-6 százalékát teszik ki.