A siker kulcsa a diákok egyéni fejlesztésében van

Az óbecsei Bratstvo Általános és Középiskola de-cember 3-án, a fogyatékkal élők nemzetközi napján ünnepelte az iskola napját.

1992 óta december 3-a a fogyatékos emberek nemzetközi napja, és az ENSZ jóvoltából minden évben ezen a napon különböző rendezvényeken próbálják felhívni a világ figyelmét a baleset, betegség vagy születési rendellenesség következtében fogyatékossá váltak problémáira, ugyanis a fogyatékkal élők – a testi fogyatékosok és mozgássérültek, az értelmi fogyatékosok, a hallássérültek, a beszédhibások, a látássérültek és a többiek – nem kapnak elég figyelmet a társadalmunkban.

A világon egymilliárd ember élhet valamilyen fogyatékossággal, Szerbiában egyes források szerint 600 ezer, más források szerint 800 ezer fogyatékkal élő ember van. Csak 13 százalékuknak van munkahelye, fizikai akadályok és/vagy anyagi okok miatt számos esetben nem férnek hozzá oktatási, szociális vagy más közintézményhez és azok szolgáltatásaihoz, és gyakran az előítéletekkel is meg kell harcolniuk. Azt. hogy hány gyermeket érint ez a hátrány, nem lehet tudni, de a világszerte elfogadott számítások szerint a gyerekek öt százaléka él valamilyen fogyatékkal.

Speciális iskolában speciális foglalkozások
December 3-án ünnepli az iskola napját az 1967-ben alapított óbecsei Bratstvo Általános és Középiskola, amelybe sajátos nevelési és fejlesztési igényű gyerekek járnak. A speciális iskola két épületében 53 általános és 55 középiskolás jár, utóbbiak szerbül fodrásznak és kertésznek, magyarul kertésznek és péknek tanulhatnak.
– A miénkhez hasonló iskola 100 kilométeres körzetben nincs, hozzánk Adáról, Moholról, Péterrévéről, Törökbecséről, Bácsföldvárról, Szenttamásról, Csúrogról, Nádaljáról, Turiáról is járnak diákok, elsősorban a középiskolánkba. A legtöbb diákunk a középiskola elvégzése után munkát kap, sőt olyan is van közöttük, aki külföldön is boldogul – mondja büszkén Horváth Zoltán igazgató.

Az iskolának nem is a középiskolások, hanem az általános iskola elsőseinek a „toborzása” jelent nagy kihívást. Bár több év kihagyás után – köszönhetően az óvodákban tartott fejlesztő óráknak is – az idén megint lettek elsőseik (összesen nyolc), ezt a harcot minden évben meg kell vívniuk, amit külön nehezít a tipikus iskolák között folytatott ádáz harc a diákokért. Pedig ebben az iskolában a különböző fejlődési rendellenességgel élő vagy szociálisan hátrányos helyzetű ép gyerekekkel szakemberek foglalkoznak a tanórákon, kis (4-5 fős) osztályokban.

– A közös tanórák mellett a legtöbb diákunk egyéni fejlesztésben is részesül, ami azt jelenti, hogy a gyógypedagógusaink – oligofrenológusok, logopédusok, fejlesztő szakemberek, reedukátorok, tiflológus és szomatopedagógus – külön, individuális órákon is foglalkoznak a gyerekekkel. Ez azért fontos, mert csak így tudnak a gyerekek megfelelőképpen fejlődni. A gyógypedagógiai csapatunk a tipikus iskolákat is támogatja, bár a jelenlegi létszámmal nem tudunk minden igényt kielégíteni – tudtuk meg Kurczinák Kiss Szilviától, az iskola gyógypedagógusától, logopédusától.

Inklúzió: törvény van, erőforrás nincs
2009. szeptember 1-én vezették be Szerbiában az inklúziós oktatást – ennek keretében a fogyatékos gyermekek egy része a speciális iskolák helyett a többségi iskolákban tanulhat. A szakemberek szerint a szerbiai inklúziós törvény és a szabályzatok összhangban vannak ugyan a nemzetközi dokumentumokkal, de a törvényi háttér és a gyakorlati megvalósítás között diszkrepancia tapasztalható.
– A fogyatékosokkal foglalkozó, tipikus iskolákban dolgozó kollégáknak alkalmazkodniuk kell az inklúziós oktatási rendszerhez. de azok, akiket a tanulmányaik során korábban a normál populációra készítettek föl, nem biztos, hogy könnyen tudnak egyéni fejlesztési tervet írni, a szülővel szakmailag felvértezve közreműködni, speciális feladatlapokat készíteni úgy, hogy mindeközben a többi tanulót se hanyagolja el. Ez a fajta integráció nem jelent minden gyermek számára megfelelő megoldást, inkább az iskolába induló gyermek kognitív, szociális és emocionális kompetenciái alapján kellene iskolát választani. Vannak szülők, akik nem fogadják el a szakemberek ajánlásait, ha a mi iskolánkat javasolják, pedig ők a gyerek érdekeit és szükségleteit tartják szem előtt. Az érintett szülők 95 százaléka a tipikus iskolába íratja be a gyerekét, ahol a tanítók, tanárok erre nincsenek felkészülve. Ezek a pedagógusok tőlünk várnak és kapnak is segítséget, ha van rá erőforrásunk, de a nehézségeikről nyíltan mégsem fognak beszélni – véli az igazgató.

A pedagógusok munkáját pedagógiai asszisztenseknek kellene segíteniük, de erre nincs pénz.
– Ilyen asszisztens kellene minden tipikus iskola olyan osztályába, ahol van fogyatékos gyerek, de mimimum minden iskolának kellene foglalkoztatnia egy gyógypedagógust. A legjobb helye mégis nálunk lenne ezeknek a gyerekeknek – állítja Szilvia.

Betartott ígéretek és be nem váltott lehetőségek
Tavaly februárban egy új, háromüléses kombit kapott ajándékba az óbecsei Szociális Védelmi Központ. A 27,5 ezer euró értékű járművet az Európai Unió támogatásával sikerült megvásárolni. Az ünnepélyes átadón elhangzottak szerint a mozgáskorlátozottak számára rámpával is felszerelt kombinak elsősorban a szociális szolgáltatások igénybe vevőit és a testi fogyatékossággal élő személyeket kellett volna szolgálnia, de a Bratstvo iskola diákjait továbbra is a Bečejprevoz járművei szállítják, abba viszont nem minden kerekesszék szállítható.

Személyi kísérőt január óta a Naša čuvarkuća szolgáltató biztosít azok mellé a gyerekek mellé, akiknek a szülei ezt igénylik. Jelenleg 20 személyi kísérőt alkalmaznak, kettő gyerek pedig várólistán van – az iskola szerint valójában ennél jóval többre is szükség lenne, de erre sincs pénz.
Másra viszont, egyéb forrásokból jutott támogatás: az elmúlt két évben összesen 3,5 millió dinárral segítette a Magyar Nemzeti Tanács ennek az iskolának az eszközbeszerzéseit, a tartományi oktatási titkárság támogatásával a központi iskolaépület nyílászáróit is kicserélik – ha a többi tervüket is sikerül megvalósítaniuk, az iskola Dositej utcai épületére rá se lehet majd ismerni. A tanintézménynek a Đura Jakšić utcában is működik egy borzasztóan rossz állapotban lévő épülete, de az ígéretek szerint a közeljövőben az is átesik majd egy teljes felújításon. F.R.