Messze még a tökéletes svájci képlet Szerbiában

A január-áprilisi időszakban a Nyugdíjbiztosítási Alap járulékbevétele 3 milliárd dinárral (1,45%-kal) több volt a tervezettnél. Ez az irányzat folytatódik, a járulékbevételek növekedésével csökken a költségvetési támogatás, erősödik az Alap pénzügyi fenntarthatósága. Relja Ognjenović vezérigazgató-helyettes közölte: a legfrissebb (2022 februári) hivatalos statisztika szerint a köztársasági nettó átlagfizetés 70 605 dinár volt, egy évvel korábban pedig 62 280 dinár, ami bizonyíték arra, hogy a vizsgált időszakban 13,4% névleges fizetésemelés történt. Kiemelte: a jövőben biztonságos kifizetésre és emelésre számíthatnak a nyugdíjasok, és az emelés több mint 10% lesz, de késéssel.

Nikola Altiparmakov, a Költségvetési Tanács tagja egy interjúban kifejtette, hogy a svájci képlet alkalmazásának bizonyos technikai hiányosságai vannak. Olyan kiegészítő mechanizmusra van szükség, amely lehetővé tenné, hogy a nyugdíjindexálás megbízhatóbban kövesse a gazdasági folyamatokat, és felelősségteljesen, hosszú távú költségvetési előrejelzésekre támaszkodva kell végrehajtani, hogy ne ismétlődjenek meg a korábbi évtizedek hibái, és ne veszélyeztessék a nyugdíjrendszer nehezen kivívott stabilizálását.

A svájci képlet azt jelenti, hogy a nyugdíjakat az infláció és az átlagkereset növekedéséhez igazítják, azaz 50 százalékban a megélhetési költségekhez, 50 százalékban pedig a bérek növekedéséhez. A korrekció megmagyarázhatatlan megszakítása előtt a nyugdíjakat évente kétszer hangolták össze. Mivel az infláció kicsi volt, áttértek az éves kiigazításra. Azóta megváltozott minden, módosult az átlagnyugdíj-átlagbér közötti arány, az erre vonatkozó statisztikák azonban nem adnak valós vagy teljes képet a nyugdíjrendszer pénzügyi helyzetéről. Az átlagellátmányba pl. beletartozik a rokkantnyugdíj, a kedvezményes járulékfizetésben részesült független vállalkozók nyugdíja és a mezőgazdasági nyugdíj is, ami lényegében a szociálpolitika egyik elemét képviseli. Az átlagfizetés és átlagnyugdíj aránya a régióban 40 százalék körüli vagy 40 százalék alatti, beleértve Horvátországot, Bulgáriát és Bosznia-Hercegovinát is.

Amikor az infláció így felgyorsul, felmerül a kérdés, hogy évente egyszer kell-e összehangolni a járandóságot? Január elsején 5,5 százalékkal nőttek a nyugdíjak, ami csekély volt a közszféra béreinek emeléséhez képest. Szerbiában ráadásul 200 ezer 65 év feletti idős ember él nyugdíj nélkül, az ő problémájukra egyelőre erre nincs kidolgozott javaslat.

F.R.