A vajdasági magyarság legszentebb szakrális helye lett az aracsi romtemplom
A hagyományokhoz híven július utolsó vasárnapján tartották meg a pusztatemplom emléknapját
Három bánáti település: Törökbecse, Beodra és Basahíd határolta terület lakatlan pusztájából messziről látszanak az egykori templom romjai: egy háromhajós kolostortemplom maradványai. Július 30-án itt ünnepelte a vajdasági magyarság a pusztatemplom emléknapját. A szentmisét Mellár József törökbecsei esperesplébános szolgáltatta.
Rendkívüli szellemi kisugárzású hely az aracsi romtemplom. Könynyebb talán imádkozni itt, mint más helyen, mert az imádságnak a szelleme és a múlt hangulata átjárja az embert. A közös összefogásnak is a jele ez a templom, hiszen Szent István törvénye azt követelte, hogy 10 falu fogjon össze és építsen föl egy templomot – mondta érdeklődésünkre Ft. Mellár József.
Az első emléknapot ezen a helyszínen még 1999-ben az Aracs Hagyományápoló Társaság kezdeményezésre tartották itt meg. Azóta az aracsi pusztatemplom az itt élő magyarság önazonosságának és önmeghatározásának egyik legfontosabb szimbólumává vált.
A tordaiakt bontották ki a pusztatemplomot a gazból, és 2019-ig 21 alkalommal szervezte meg az Aracs Hagyományápoló Társaság Vajda János elnökkel az élen ezt az ünnepséget. Ez az esemény volt az, amely felhívta mindenki figyelmét arra, hogy nekünk ezt a pusztatemplomot, a magyarság szimbólumát itt Vajdaságban meg kell őriznünk, hisz ez bizonyítja az ittmaradásunkat, a szülőföldön való megmaradásunkat. Ennek köszönve indult be egy olyan folyamat, amely a magyar kormány, valamint a tartományi és köztársasági műemlékvédők figyelmét is a pusztatemplomra ráfordította. Szeretnénk, ha minél többen felismernék azt, hogy itt az ember fel tud töltődni, és hogy ez egy olyan hely, ahova érdemes máskor is eljönni, nem csak erre az emléknapra – nyilatkozta Dobai János, a Torontáltorda Alapítvány elnöke.
A vasárnapi ünnepséget most először a Magyar Nemzeti Tanács és a tordai Torontáltorda Alapítvány szervezte. Ünnepi beszédet Sárközi István, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságnak az elnöke mondott.
A vajdasági magyar közösség legszentebb szakrális helye ez a több mint ezer éves épületmaradvány, és be kell építeni a köztudatba a megőrzését. A Magyar Nemzeti Tanács eddigi és új kulturális stratégiájában is helyet kap az aracsi pusztatemplom kultusza. Hosszú távon az a tervünk, hogy egy állagmegőrző, átfogó, sokszereplős projekt jöjjön létre, erre készül a Vajdasági Magyar Szövetség és a Magyar Nemzeti Tanács is – jelentette ki Sárközi István.
A megemlékezést az Óbecsei Schola Cantorum énekkar, valamint Hajvert Ákos és Fehér Farkas Hajnalka versmondók tették ünnepélyesebbé.
F.R.