Hőszigeteléstermészetes anyagokkal

Az öko hőszigetelések egyre inkább terjednek Nyugat-Európában, de nálunk még mindig a polisztirol a legelterjedtebb szigetelőanyag

Szerbiában jelenleg a legalacsonyabb szinten van az energiahatékonyság egész Európában: a kontinens nyugati országai négyzetméterenként átlagosan 70 kilowattóra (kWh) energiát fogyasztanak el évente, míg Szerbiában az éves átlagfogyasztás 120 és 150 kWh között mozog. Az országban 300-400 ezer háznak nincs szigetelése, ezek éves energiafogyasztása 220 kWh/m2 is lehet – írta meg nemrégiben az Eko kuća (Ökoház) magazin. Ezzel szemben egy passzívház, amelyben minimálisra csökkenthető a fűtési és a hűtési energiaigény, már 15 kWh/m2 éves energiafogyasztással is fenntartható.

Egy háztartás a fűtésre az energia 75 százalékát használja fel, de ennek csak egy kis része marad a falakon belül. Egy átlagos házban a hő 35 százaléka a falakon keresztül, 25 százaléka az ajtókon és ablakokon, 25 százaléka pedig a tetőtéren keresztül távozik.

Az ökohőszigetelések egyre inkább terjednek Nyugat-Európában, mert jó hőszigetelő értékkel rendelkeznek, előállításuk pedig a szintetikus hőszigetelésekkel szemben kevesebb energiát igényel. Emellett élettani szempontok miatt is egyre népszerűbbé váltak, mert szabályozzák a belső tér páratartalmát, képesek gyors párafelvételre és leadásra, továbbá jó akusztikai tulajdonságokkal rendelkeznek, védenek a külső zajhatásoktól és nem okoznak allergiát. Előnyeik ellenére vidékünkön sajnos nagyon ritkán találkozunk ökohőszigetelésekkel, pedig a lehetőség karnyújtásnyira van tőlünk. A préselt nád hővezetési tényezője például λ=0.035 W/mK, miközben a 12 grammos polisztirolé λ=0.039 W/mK, a 17 grammosé λ=0.036 W/mK, a 20 grammosé pedig λ=0.034 W/mK – ebből is láthatjuk, hogy a nádszigetelés nem marad el a polisztiroltól.

Természetes alapanyagú hőszigetelés készülhet kenderből, fa alapú lágyfarostlemezből, szórt cellulózból (újrahasznosított papírból), faőrleményből, lenből, birkagyapjúból, szalmából, parafából és nádlemezből is – ezek tudnak a legjobban együtt lélegezni és párát szabályozni a vályogtéglával is, és ezek az anyagok állnak a legközelebb az emberhez is.

Szigetelés környezetbarát módon

Vajdaság bővelkedik nádtermesztésre alkalmas vizekkel, holtágakkal és tavakkal. Ezek tulajdonjoga állami kézben van és csak engedéllyel lehet rajtuk a nádat vágni. Nagyobb nádfeldolgozók Fehértemplomon, Óbecsén és Ludason működnek. Bár lenne elég préselt nád a házak szigetelésére, az érdeklődés iránta itthon igen gyér. A vajdasági préselt nád zömét Németországban értékesítik.

Az óbecsei Gilvázi István öt évvel ezelőtt a családi háza utcai és hátsó falát összesen 80 m2-en 5 cm-es préselt náddal szigetelte.

Egyértelmű volt, hogy természetes szigetelőanyagot fogunk használni. Helyben, Óbecsén vettem meg a méretre vágott nádtáblákat. Ekkor kezdődtek a gondok, mert a mesterek nem vállalták a felrakását, szerintük ugyanis ez bonyolult munka, aki meg hajlott volna rá, hogy megcsinálja, nagyon sokat kért érte. Végül egy barátommal fogtunk össze, reggel 8-kor belevágtunk és délután 3-ig felraktuk a nádszigetelést. Semmi ördöngösség nem volt benne, ugyanolyan műanyag tiplik kellettek bele, mint a polisztirolhoz, azokkal csavaroztuk föl a préselt nádat. Ezután jött a következő probléma: be kellett malterozni, de ez is bonyolult volt a mestereknek. Végül egy mester a munkásával bevállalta: egyik nap megdobálták meszes vakolattal, a másik nap meg hagyományos cementes malterral, elsimították és be volt fejezve. De a meszes malternál van jobb, igaz drágább megoldás is: Vajdaságban gyártanak perlites maltert, amelynek a hővezetési tényezője tízszer jobb a hagyományos vakolaténál, de ezt felénk nem ismerik az emberek – mondja István.

Házigazdánk a szigetelés előtt és után is végzett infrahőmérővel méréseket a házban: a nádszigetelés előtt az északkeleti szabad fal és a szemben lévő közfal közötti hőmérsékletkülönbség elérte a 6-7 fokot, ami a szigetelés után 0,1-0,2 fokra csökkent.

Mi villanyárammal fűtünk: amíg nem volt szigetelés, 8-9000 dinár volt a számlánk, a szigetelés után ez 5-6000 dinár lett. Ehhez azonban a padlást is szigetelni kell, de ott „vétkeztem”: fele nád, fele göngyölt üveggyapot lett, de fantasztikusan működik. Most azon törjük a fejünket egy barátommal, hogy sörkollektort csinálunk, és azzal fújjuk be a meleg levegőt a szobába. Ehhez az egymásba illesztett alumínium sörösdobozokból egy nagy táblát kell összerakni, ahova egy kis ventilátor fújja be az egyik oldalon a levegőt, a másikon pedig a levegő bemegy a szobába. 50-60 fokra fel tud télen is melegedni így a levegő. A leggazdaságosabb a légfűtéses cserépkályha lenne, amelynek a meleg levegőjét csövekkel lehetne átvezetni a többi helyiségbe, de a kályhás mesterek ezt még itt nem ismerik – állítja István, aki az óbecsei Than Fivérek Értelmiségi Kör keretében működő Újítók és Alkotók Klubjának a tagjaként nem csak újító ötletekkel, de előadásokkal is igyekszik tenni a környezettudatos szemléletmód népszerűsítéséért.

Nem csak dekoráció lehet a nád

A trópusokon élő őslakosok évezredek óta szárított tengeri fűből vagy nádból készült házakban éltek. A mérsékelt és a hideg éghajlatokon a learatott gabona szárát és a nádat inkább tetőfedésre használták. Elterjedésük a kora középkorra tehető, elsősorban Európa és Amerika északi vidékén.

A nád száraz, üreges szárának jó hőszigetelő képessége széles körben ismert volt, így a nádszövet évszázadok óta kedvelt építő- és tetőfedő anyag, de az elmúlt évtizedekben gyártott nádpallókat homlokzati falak, belső falak, födémek hő- és hangszigetelésére is alkalmazzák.

A nádból készülő lemezek előnye, hogy mind hőszigetelő, mind vakolattartó funkciókat képesek ellátni. A nádszálak közé bezárt levegőnek köszönhetően a lemezek jó hang- és hőszigetelők.

A nád szigetelőanyagként való alkalmazásával egy vegyszermentes, egészséges élettér hozható létre. Az energiatakarékos gyártási folyamatoknak és a környezetbarát anyagfelhasználásnak köszönhetően a nádlemezek óvják a környezetet. Remekül alkalmazhatók vályogfalak szigetelésére is. A jelenleg kereskedelmi forgalomban lévő nádlemez szigetelőtermékeket különféle táblaméretben és vastagságban gyártják. Ezekkel különféle vastagságokat lehet elérni attól függően, hogy hány rétegben használjuk.

Az óbecsei Fazekas Róberttől leginkább bel- és kültéri dekorációs célokra meg napernyőnek rendelnek nádat, szigetelésre elvétve kérnek nád-táblát. A nád feldolgozását egy tanyán végzi, a portán lévő régi házat ő természetesen náddal szigetelte, de Istvánétól eltérő – jóval bonyolultabb és költségesebb – módszerrel.

Szendvicsfalat csináltam, ehhez le kellett venni a háztetőt, új alapot öntöttem, amit összekötöttem a régivel. Beleraktam a nádtáblákat, és kívülről tettem hozzá egy sor téglát – a polisztirol a töredéke lett volna munkában és pénzben is, de egy 25 fokra felfűtött, polisztirolos helyiség és egy náddal szigetelt helyiség között óriási különbség van a nedvesség miatt, mert az előbbi befojtja a falat, és az esetleges penészedés akár egészségügyi gondokat is okozhat – mondja Robi.

Jövőre lesz 20 éve annak, hogy Robi náddal foglalkozik: amikor beelvágott, már alig szigeteltek az emberek náddal, és most is egy kezén meg tudja számolni, hogy hányan vettek tőle erre a célra nádat. Igaz, nagy üzlet neki sincs ebben: ő sztenderd méretként 5 cm vastagra préseli a nádat 1×1,5 méteres táblákba, és egy ilyen tábla négyzetméterára 10 euró.

A nádszigetelés garantáltan szellőzik és 100 szazalékban bio, ezért Robi úgy véli: bár jelenleg elenyésző az érdeklődés ez iránt a szigetelőanyag iránt, van neki jövője.

F.R