A természet útja

Az óbecsei Saša Nikolovski kertjében kapálás és vegyszerhasználat nélkül teremnek a koktélparadicsomok és az elfeledett vagy messziről jött különös növények is

Az elhivatottak azt vallják, hogy több szempontból könnyű biokertésznek lenni, mert sok feladatot el sem kell végezni: nem használnak gyomirtót, rovarirtót, gombaölő szereket, nem műtrágyáznak – egyszerűen hagyják, hogy a kert megtalálja a saját egyensúlyát. A biokertész nem harcol, hanem együttműködik a természettel egy olyan egyensúly megteremtéséért, ahol a növekedés fenntartható vízés tápanyagforrásokkal párosul, ahol a kártevőknek vannak ragadozóik, a ragadozóknak pedig mindig van elég kártevő a kertben.

Az óbecsei Saša Nikolovski évekkel ezelőtt biokertészként kezdett növényeket termeszteni, ma már permakulturás kertet gondoz egyetlen kapavágás és mindenféle vegyszer nélkül. Családi házának a kertjében égig érő csalánok, gurulós cherryk, különös fűszernövények, szokatlan zöldségek, hasznos gazok és ehető virágok között kacsák szlalomoznak szalmapályán csigára vadászva. A növények támogatják és védik egymást, a kert pedig természetes, kissé vad és buja hatást kelt.

 

Minden növénynek szerepe van a kertben

Saša Nikolovski szerb nyelvet és irodalmat tanult és tanárként dolgozik, de irodalom helyett az óbecsei Bratstvo Általános és Középiskola virágkertészet-szakos diákjainak tanítja a kertészkedés fortélyait. Szépirodalom helyett évek óta inkább szakirodalmat olvas és otthon önfenntartó kertet művel, ahol kombinálja a vadnövényeket a termesztettekkel – egyszerűen hagyja, hogy a természet élje a saját életét.

Miközben kiváló magyarsággal végigvezet a csodás kerten, Saša Nikolovski arról mesél, hogyan lehet egyetlen kapavágás és mindenféle vegyszer nélkül gazdag és ízletes termést hozó kertet művelni.

„Sok évvel ezelőtt tele voltak a rózsáink tetvekkel, de katicabogarakkal is. Nem vitt rá a lélek, hogy a tetvekkel együtt őket is elpusztítsam – így kezdődött a biokertészkedésem. A biokertben is permetezünk, csak vegyszerek helyett ezt mi például gyógyteával, joghurttal vagy kefirrel tesszük ezt. Ha emellett azt is megtanuljuk, hogy miként párosítsuk egymással a növényeket, a kert jóformán önmagát gondozza.”

Saša az elmúlt években se ásót, se kapát nem használt a kertjében, a földet szalmával és faaprítékkal borítja.

„ A föld élő szervezet, tele mikroorganizmusokkal: a felső rétegében olyanok vannak, amelyeknek szükségük van oxigénre, alattuk pedig olyanok találhatók, amelyek enélkül is megélnek. Ásással, kapálással ezt a rendszert bolygatjuk meg, miközben szalma alatt a föld él és végzi a maga dolgát. Az én kertemben a gondos törődésnek köszönhetően természetes egyensúly uralkodik és nincs gaz, legfeljebb olyan növény, amelynek még nem találtam meg a szerepét.”

Saša biokertészként kezdett el növényeket termeszteni, de ma pár permakultúrás gazdálkodást folytat. Sok a hasonlóság a kettő között, de az előbbi szerinte megengedőbb, az utóbbi például jobban vigyáz a talajra. Saša így termesztett növényei erősek, ellenállóak, sokat teremnek és finomak. Kedvence a paradicsom, abból is a koktél-fajták, amelyekből kerül a salsáiba, de a szárított paradicsom is ebből a legfinomabb.

„A koktélparadicsomok esetében a saját fajtáimat keresztezem olyan régi magyar és szerb hírességekkel, amelyek jobban bírják a permakultúrás kertészkedést. Az idén például Amerikából is hozattam magokat: Thomas Jefferson amerikai elnök nagy kertész volt, az ő egyik fajtájával kísérletezek most. Olyan koktélparadicsomokat fejlesztettem ki, amelyek a legjobbak a szárításhoz: őrzik a koktélparadicsom ízét, de a termésük elég nagy ahhoz, hogy ne vesszen el az aszalás során, és a héjuk sem vastag.”

Saša már nem az elültetett paradicsom mennyiségére hajt, mert kevesebb paradicsomból ma már egyre többet tud leszüretelni – olykor még decemberben is, ha nincsenek kemény fagyok.

Mártások, mustárok

Saša a saját termesztésű növényeiből vegyszermentes mártásokat, önteteket, mustárokat kísérletez ki, ezekről az Újvidéki Egyetem Technoló- giai Kara a bevizsgálás után megállapította: Saša kertjének kincsei még nyomokban sem tartalmaznak herbicidet vagy peszticidet.

A hírnevét elsősorban a kézműves vásárokon megismert remek salsa szószoknak köszönheti. Saša pár száz üveggel kezdte a feldolgozást, ma már 3000 üvegnél tart. Ahhoz, hogy hagymából, paradicsomból, paprikából és fűszerekből igazán ütős ízeket sikerüljön kihoznia, kreativitásra, jó ízérzékre és egy kevés szerencsére is szüksége volt.

„A napon szárított, olívaolajban eltett paradicsommal kezdődött, majd a salsák készítésével folytatódott a termések feldolgozása. Imádom a szárított koktélparadicsomot meg a szószokat is, ezeket kezdetben csak magamnak és a családomnak készítettem. Az egyik salsám recepje egyenesen Mexikóból érkezett egy olyan ismerősömtől, akivel egy online játék során kerültem kapcsolatba. ő osztotta meg velem a nagymamája zöld salsa receptjét, amit én annyiban módosítottam, hogy ecet helyett citromot tettem bele. A piros salsa viszont már teljesen a saját ízlésem szerint készült el.”

A salsái között van erdélyi eredetű (Kakasvér), délkelet-ázsiai ízvilágú (Cay-cam), afrikai beütésű portugál (Piri Piri), de például macedón, olasz, grúz, amerikai és dél-amerikai is, a mustárok között pedig van klasszikus bajor, kapros-fokhagymás és többféle kézműves sörrel készült is. A termékek öt-hat hónap alatt készülnek el, és kipróbálta: egy felbontott üveg tartósítószer nélkül is eláll három évig.

A legfrissebb elismerés a karlócai egyetem laboratóriumából érkezett nemrégiben, ők kértek be Sašától két terméket bevizsgálásra. Az óbecsei kertész levette a polcról a két keze ügyébe kerülő mártást, ezekért arany minősítést kapott. De Saša nem ezért dolgozik minden szabad percében a kertben.

„Nyugalmat és teljességet élek át a kertemben, imádom a terméseit, és főzni is szeretek belőlük. Borzasztóan élvezem, hogy a virágokkal, zöldségekkel, rovarokkal és madarakkal teli kertemet én teremtettem meg. Ez az öröm minden fáradtságot megér. Ha újra születnék, akkor is kertész szeretnék lenni.”

F.R.