Gazdaságos talajmegújító mezőgazdaság: álom vagy valóság?

Milyen veszélyek fenyegetik a termőföldet, és milyen módszerekkel tehetünk a megóvásáért? – A regeneratív gazdálkodás a talajegészség öt alapelvére épül Gilvázi István, az óbecsei Than Fivérek Értelmiségi Kör keretében működő Innova Alkotók és Újítók Társaságának az oszlopos tagja, aki nemcsak különböző újításaival vált ismertté, hanem azzal is, hogy a környezetvédelem és a regeneratív gazdálkodás elkötelezett szószólójaként rendszeresen tart előadásokat ezekről a témákról. Mi is erről kérdeztük.

Miért van szükség erre a technológiára?

Vajdaság termőterületeinek a humusztartalma az elmúlt 50 évben 5-6 százalékról 2,5 százalékra süllyedt. Pár évtized, és Vajdaság sivataggá válik az intenzív mezőgazdaság miatt, ugyanis a vegyszerek alkalmazásával és a nehézgépek használatával teljesen kiszipolyozták az intenzíven megművelt területeket. Évente 75 milliárd tonna talaj erodálódik világszerte, Európában például 17-szer gyorsabban pusztul a talaj, mint ahogy megújul. A termőföld rohamosan romlik – ezt a folyamatot azonnal le kellene állítani, mielőbb viszsza kell hozni a humusztartalmat a sírból, és ezt csak a regeneratív mezőgazdasággal lehet megtenni.

Mi a lényege a regeneratív talajművelésnek?

A regeneratív mezőgazdaság alapelveit többféleképpen szokták meghatározni, de nálunk a talajbolygatás minimalizálása, a növényi változatosság, azaz a biodiverzitás, a takart talajfelszín, az élő gyökerek és az állatok integrálása az elfogadott öt alapelv. Meg kell értenünk, hogy a termőföld élő, tele van számunkra hasznos mikroorganizmusokkal, melyek nélkül nincs humuszképződés és egészséges növény sem. A szántás olyan a földnek, mintha a Tiszából a halakat kidobálnánk a partra, éljenek ott levegővel, a földi élőlényeket pedig a víz alá nyomnánk, hogy ott éljenek levegő nélkül.

Talajkímélő eljárások

A hagyományos talajművelési eljárások alapelve a termőréteg megmozgatása, átforgatása. A szántás nélküli módszer, azaz a redukált talajművelés alkalmazása miért jobb megoldás?

Az utóbbi években egyre nagyobb területeket hódít meg a talajkímélő eljárás különböző változata, amit felénk a gazdálkodók elsősorban energia-takarékossági megfontolásból alkalmaznak, hiszen a talaj megmozgatására igénybe vett jelentős mennyiségű vonóerő kiváltásával a termelés gazdaságossága javítható. Eredetileg ezeket a modern talajkímélő technológiákat a múlt században az amerikai Észak-Dakota államban kezdték el alkalmazni a termelők elsősorban a talajeróziós problémák kezelése és a rohamosan emelkedő energiaárak miatt. Ez gyakorlatilag abból állt, hogy az előző termény betakarítása után a talajt nem szántották fel, hanem a következő vetést közvetlenül a meghagyott tarlóba végezték. A módszer és annak változatai fokozatosan terjedtek el, a kilencvenes évek elején ez a technológiát már Magyarországon is alkalmazták, ahol ma évente több mint 200 ezer hektáron termesztenek kukoricát és kalászos gabonaféléket talajkímélő és minimalizációs termesztéstechnológiai eljárásokkal. A szántás nélküli módszer alkalmazása nyomán megélénkül a talajélet, növekszik a talaj mikrobiológiai aktivitása, a giliszták száma stb., kedvezően alakul a talajszerkezet stabilitása, továbbá csökken az alapvető talajelőkészítésre és a vetés előtti előkészítésre fordított munkaidő. Az összevont műveletek következtében jelentős mértékben csökken az üzemanyag-fogyasztás is. A gépi felhasználásban 50–75 százalékos, a munkaidő-felhasználásban 60–80 százalékos, a termelési költségekben 20 százalék körüli megtakarítás érhető el. Ma már a szántás nélküli technológia a hagyományos eljárással termesztett termények hozamaival összevethető hozamot biztosít, sőt, csapadékhiányos években meg is haladja azt.

Ebben a rendszerben hogyan történik a gyomirtás?

A gyomirtás alapjában véve nem különbözik a hagyományos termesztéstechnológiában alkalmazott módszertől, nem is követel nagyobb vegyszer-felhasználást, viszont fontos eleme az egyes gyomok pontos feltérképezése, az irtásukra engedélyezett készítmények kiválasztása és megfelelő időben történő alkalmazása. A gyomszabályozásnak a biotermesztésben számtalan olyan hatékony módja is ismert, melyek vegyszerezés nélküliek. A talajtakaró növények alkalmazásával a gyomirtás a minimálisra csökkenthető. A termesztéstechnológia fontos eleme, hogy a növényi szármaradványok a talajon maradnak, kedvező életfeltételeket biztosítva az egyes károsító élőlények és károkozó betegségek számára. A talajon levő mulcs jó fedezéket nyújt a csigáknak, az egereknek, a drótférgeknek, kedvező körülményeket teremthet a gombás fertőzések kialakulásához. Ha szükséges, ez is kiküszöbölhető a biotermesztésben hatékonyan használatos biopermetekkel. Az előző növényfaj szármaradványainak mulcsozott anyagai némely esetben gátolhatják az egyes kultúrnövények csírázását és kelését, ennek megállapítására további vizsgálatokat kell végezni. A talajkímélő termesztéstechnológiában elkövetett hibák a hagyományos módszerekkel összehasonlítva főleg a terméshozamokban járhatnak komolyabb kiesésekkel. Amennyiben nem követünk el hibát, akkor a technológia tökéletesen működik. Szemléletváltásra van szükség, el kell felejteni a minél nagyobb traktor és egyéb mezőgazdasági gépek vásárlását. Ma már egyre több cég kezdett el megfelelő gépeket gyártani, ami némileg megkönnyíti az átállást és a szemléletváltást.

Porból élet

Mi a helyzet nálunk a talajmegújító mezőgazdasággal?

A helyzet kétségbeejtő. Vannak elvétve próbálkozások, de ez nem számottevő. A redukált vagy minimális talajbolygatás elég távol áll a valódi talajmegújító technológiától. Az ABC-ből megtanultuk az A betűt, és ennek örülve tovább már nem is tanulunk, pedig van még mit pótolni. A világ mezőgazdasága rohamosan fejlődik, és amit másutt egy vagy több évtizede sikerrel alkalmaznak, az nálunk jelenleg hatalmas újításnak számít. Ilyenek a különböző talajkímélő technológiák is, melyek már beváltak, világszerte használják, de mi még mindig nem vagyunk képesek elfogadni és alkalmazni. Alig akadtak eddig merész vállalkozók, akik a kíméletesebb talajművelésre tértek rá.

Hol kellene elkezdeni?

A termelők felvilágosításával kell kezdeni, az INNOVA Alkotók és Újítók Társasága például öt éve tart ebben a témakörben (és már témakörben is) téli előadásokat Vajdaságszerte. Fontos segítség a megfelelő szakirodalom is.

Gabe Brown: Porból élet – Egy család útja a regeneratív mezőgazdálkodás felé című, magyar nyelven is megjelent könyvét úgy emlegeti az előadásaiban, mint egy gazdálkodási bibliát. Miért érdemes elolvasni?

• Gabe Brown amerikai farmer saját több évtizedes mezőgazdasági gyakorlatán keresztül bebizonyította, hogy igenis lehetséges az, amit az agrár-szektorban uralkodó közfelfogás szinte lehetetlennek tart: a nyereséges mezőgazdaság drasztikus talajbolygatás és intenzív vegyszerhasználat nélkül. Olvasóink nem tudják meglátogatni a szerző 2000 hektáros északdakotai farmját, ahol minden évben érdeklődők sokasága tapasztalhatja meg az általa kialakított gazdálkodási gyakorlatot, de a könyv elolvasásával könnyen megtanulhatják azokat az alapelveket, amelyekre a szerző rengeteg kísérletezéssel és tanulópénz megfizetésével jött rá. Ha úgy érezzük, hogy ezek a módszerek kísértetiesen hasonlítanak a természet által évmilliók óta alkal Szántás nélkül így néz ki a termőföld mazott gyakorlathoz, az nyilván nem a véletlen műve. A Brown’s Ranch földjein notill rendszerben gazdálkodnak, a főnövények között komplex takarónövény-keverékeket vetnek, és 100 százalékosan összekapcsolták az állattartást a növénytermesztéssel. A természetes folyamatokat utánzó gazdálkodási rendszert és annak kialakítását Gabe izgalmasan mutatja meg, de kitér a tudományos magyarázatokra is. A 170 oldal elolvasása után új utakat talál mindenki arra, hogy kevesebb befektetéssel jövedelmezőbben termeljen, és ami még fontosabb, élvezze is azt, amit csinál.

F.R.