Gyümölcsbirodalom a Mézesdűlőn

Az óbecsei Ferenc családban nemzedékről nemzedékre öröklődik a gyümölcstermesztés hagyománya

Korai cseresznye, meggy, sárgabarack, őszibarack, körték és 24 féle alma – szinte minden gyümölcs megtalálható az óbecsei Ferenc József Mézesdűlőn található családi gazdaságában.
– Gyümölcstermesztéssel még a dédöregapám kezdett el foglalkozni, és ez nálunk családi hagyománnyá vált, én is ebbe születtem bele. Akkor is csináltuk a feleségemmel, amikor még mindketten munkaviszonyban voltunk, de nyugdíjasokként is folytatjuk ezt a munkát, most már nagyobb területen, összesen hét holdon. és a legfiatalabb fiunkkal közösen csináljuk.
– Mi változott azóta, hogy a dédszülők belevágtak a gyümölcstermesztésbe?
– Sok minden: más lett a termesztési és az eladási mód is – az értékesítés egyre nehezebb, mert az áruházláncokban szezonon kívül is minden kapható, így nincs már a piacnak idényjellege. Az új termesztésben a mennyiség a minőség rovására megy, a hagyományos fajták lassan ki is vesznek, mert kevesebbet teremnek és érzékenyebbek, az új hibridek viszont jobban teremnek, ellenállóbbak és egyszerűbb a termesztésük is – ezek azonban vegyszeres beavatkozás nélkül termeszthetetlenek.
– A gyümölcstermesztés számos tényezőtől függ, a kora tavaszi fagyok például az egész termelési ciklusra kiható károkat okozhatnak az ültetvényekben. De nem csak a fagykár tizedelheti meg a termést…
– A nap káros sugárzása is szemmel látható a gyümölcsökön, különösen a 11 és 16 óra közötti tűző nap befolyásolja a termést. Ez ellen sajnos nem tudok védekezni. Minden gyümölcsfaj virágzáskor és éréskor a legérzékenyebb – utóbbi esetben a vihar letöri az ágakat, lerázza a gyümölcsöt, és sok a kár. Aszály esetén viszont a locsolás sem menti meg a gyümölcsöt, amely nem kap levegőt, ha nincsenek megtisztítva a pórusai a portól. Ellenségünk a tűző nap, a jégeső, a dézsmáló madarak. A periodikus termés megszokott dolog: az idén túltermés van több gyümölcsből, és ilyenkor nincs a fának ideje termőrügyet fejleszteni a következő évre, mert most még a termést kell táplálnia, ezért jövőre kevesebb gyümölcsünk lesz. Ez ellen lehet metszéssel védekezni, de ezt nem győzi az ember egyedül, szakavatott segítség pedig nemigen van. A fákat öntözni kell, karban kell őket tartani, esztétikailag is meg kell munkálni a gyümölcsöst és szakmai tudás is kell hozzá.
– Hogyan értékesítik a gyümölcsöt?
– Mivel ez a térség alapvetően nem gyümölcsészeti régió, nem alakult ki a nagybani fölvásárlás, viszonteladókkal viszont nem üzletelek. Nekünk kialakult állandó vevőkörünk van: heti négy alkalommal a piacon árulunk, a piac előtti estéken pedig a frissen szedett gyümölcsért sokan házhoz jönnek.
– A gyümölcstermesztő sok gyümölcsöt is eszik?
– Mi hárman egy nap alatt másfél tonna almát is leszedünk, de keveset fogyasztunk. Tavasszal megeszek 4-5 darab péter-páli almát, és ezzel le is tudom ezt a gyümölcsöt egész évre, viszont szedés alkalmával az elmaradt, túlérett gyümölcsöt, az “élő lekvárt” szívesen eszem szilvából, barackból.
– Pihenésre mikor jut idő?
– Pihenőnk soha nincs: télen metszünk, szedjük ki a kiszáradt, beteg egyedeket és pótoljuk őket. Kora tavasszal indul a sorközök esztétikai megmunkálása, a harc a kártevők, a betegségek ellen, majd a többi munka. A gyümölcstermesztést jól csak szívből lehet csak csinálni, és mi így csináljuk.

F.R.