Havilapként szolgálja tovább az olvasókat a Bečejski dani

A sajtótermékek csökkenése és megszűnése tájékoztatási vákuumot teremthet

A helyi lapok, rádiók és televíziók a helyi közösségek életével és problémáival kellene, hogy foglalkozzanak, és ha megszűnnek, a hírtartalmak homogének lesznek, az embereknek nem lesz elég lehetőségük megszólalni, és elveszhetnek a számukra fontos információk.

A tényfeltáró és kritikus sajtótermékek csökkenése és megszűnése olyan tájékoztatási vákuumot teremthet, amelyben a hatalom könnyűszerrel manipulálhatja az információkat. Ha nincsenek ilyen lapok, megszűnik az átláthatóság és felborul a tájékoztatás egyensúlya.

Ezért is érinti rosszul az óbecseieket, hogy 2025. január 24-én került ki a nyomdából a Bečejski mozaik című óbecsei lap talán utolsó nyomtatott száma, a három évtizedes múlttal rendelkező Bečejski dani pedig februártól nem kéthetente, hanem havonta egyszer, minden hónap 3. szombatján jelenik majd meg.

A Szomszédok a szomszédokért nevű civil csoport a két lap iránti támogatása jeléül nagyobb számban vásárolt ezekből a lapokból, és azokat ingyen adta tovább a polgároknak.

„Úgy véljük, hogy minden helyi lapnak fontos szerepe van a lakosság gyors és objektív tájékoztatásában a kommunális, kulturális, művészi, oktatási és sporthírekről, valamint az  egyéb fontos helyi eseményekről, amelyek kulcsfontosságúak minden közösség, így az óbecsei község polgárai számára is.

Feltesszük a kérdést: vajon a belgrádi és újvidéki sajtó az óbecsei lapok megszűnése után fog-e írni a kommunális problémákról, a beruházásokról, a munkálatokról, a gondokról, az áramszünetekről, az óbecsei diákok és iskolák sikereiről, az óbecsei sportolók és művelődési egyesületek eredményeiről, a kiállításokról, előadásokról, fesztiválokról, koncertekről és más eseményekről a községben, írnak-e majd az óbecseiekről? (…) Arra kérjük a gazdasági szereplőket és vállalkozókat, hogy a helyi lapokban közzétett hirdetéseikkel támogassák azok munkáját.

Az önkormányzatot is arra kérjük, hogy a község minden polgárának a tájékoztatása és a munkahelyek megőrzése érdekében nyújtson nagyobb támogatást minden helyi médiumnak a község által kiírt társfinanszírozási pályázatokon a más városokból pályázó médiumokkal szemben, amelyek gyakran még Törökbecse és Óbecse között sem tudnak különbséget tenni” – írják közleményükben.

Miről tájékoztatják a nem helyi médiumok az óbecseiket?

A helyi önkormányzatokat törvény kötelezi arra, hogy a lakosságot tájékoztassák. Kb. 10 éve vezették be a projektalapú finanszírozást Szerbiában, de a rendszer hibája az, hogy a köztájékoztatásról szóló törvény ellentétben áll az önkormányzatokról szóló törvénnyel, amely úgy rendelkezik, hogy az önkormányzatok elidegeníthetetlen joga, hogy szabadon döntsenek a forráselosztásról.

A tavalyi költségvetésben összesen 9 millió dinár szerepelt tájékoztatásra, de a pályázaton csak 900 ezret osztottak ki, tehát 8,1 millió dinárt közbeszerzési eljárás során tájékoztatásra, hirdetésre, PR-tevékenységre stb. megkötött szolgáltatási szerződésekkel osztottak szét – a Szerbiai Újságírók Egyesülete (UNS) szerint ilyen esetekben a Szerbiai Médiatanács vagy a az Elektronikus Médiát Szabályozó Testület (REM) döntései a szerbiai újságírói kódex megszegéséről nem lesznek kritériumai a pénzek odaítélésének, mert a tájékoztatási és sajtótörvény szerint a szakmai és etikai normák betartását csak a pályázatok elbírálásakor kell figyelembe venni. Óbecsén 650 ezer dinárt kapott például így a belgrádi Informer tévé, és jutott a pénzből más ismeretlen, nem helyi médiumoknak is.

A fenti gondok miatt még az olyan nagyobb városokban is vannak finanszírozási gondok, mint Újvidék. A 021.rs portál fő-és felelős szerkesztője, Zoran Strika például arról beszélt nemrégiben az Insajdernek, hogy a hirdetők szinte csak a fővárosra koncentrálnak.

„Először is azon kellene változtatni, hogy olyan médiumok, amelyek nem tartják tiszteletben a szakmai normákat, ne kapjanak milliókat, majd azt is fel kellene fogni, hogy a helyi közösséghez a legközelebb álló helyi sajtónak lojális olvasói vannak, ezért a cégek érdeke az lenne, hogy a hirdetéseiket olyan médiumban helyezzék el, amelynek hitele van a helyi közösségen belül” – nyilatkozta Strika.

A Cégnyilvántartó Ügynökség (APR) adai szerint Szerbiában 2024-ben 2143 regisztrált médium működött. Verice Marinčić, az inđijai IN Medija fő- és felelős szerkesztője az Insajdernek azt mondta: egyre kifejezettebb politikai nyomás tapasztalható a sajtóra. „Az uralkodó hatalom felé részrehajló médiumok sosem lesznek eléggé részrehajlók a hatalom számára, a kritikus sajtótermékeket pedig elhiteltelenítik, megfenyegetik, és bíróság elé citálják. Teljesen felszámolják a pluralizmust és a sajtószabadságot, a közérdekű információkhoz való hozzáférést pedig szinte ellehetetlenítik” – mondja.

A Riporterek Határok Nélkül szervezet sajtószabadság indexe szerint Szerbia a 180 ország között a 98. helyen áll.

Nem csak kevés, de későn is utalják a megnyert pénzt

A független helyi sajtó egyesületeként működő Lokal pres kutatásából kiderült: 2024-ben a helyi költségvetésekben jelentősen csökkent a médiumok projektalapú társfinanszírozása, ami tovább súlyosbította a helyzetüket. Ráadásul 2024-ben tájékoztatásra 1,6 milliárd dinárt terveztek elkölteni, de a megjelent pályázatokon a költségvetésnek csupán az 58 százalékát, azaz 930,8 millió dinárt költöttek el ilyen formában, azaz az önkormányzatok jelentős része nem tartotta magát az eredeti tervéhez.

De nem csak a megítélt összegekkel, hanem a pályázatok kiírásának az ütemezésével is gond van: a tájékoztatási pályázatoknak több mint a felét (51,60%) hirdették meg csak szeptember 2. előtt, a többi pályázat csak szeptember 2. után jelent meg – tekintettel arra, hogy a törvény szerint 90 nap alatt kell megvalósítani ezeket a pályázatokat, a megnyert pénz jó esetben is csak az év végén, vagy a következő év során kerül a nyertes számlájára – feltéve, ha maradt pénz a kasszában.

F.R.