Véget ért a szavaló- és drámatábor

Gálaműsor helyett videófelvételen mutatkoztakbe a fiatalok

Augusztus 17-e és 21-e között második alkalommal került sor Óbecsén a Petőfi Sándor Magyar Kultúrkörben a Szóval, rímmel, színházzal című szavaló- és drámatáborra. Idén összesen tizenkilenc gyermek és fiatal vett részt a táborban. A legfiatalabb résztvevő nyolc éves volt, a legidősebb pedig az idén fejezte be a középiskolát.
– Eredetileg bentlakásos tábort terveztünk, de sajnos a járványhelyzet miatt erre nem kerülhetett sor, ezért döntöttünk a napközis tábor mellett. A szervezők nevében mondhatom, aminek külön örülünk, hogy nem csak óbecsei fiatalok vettek részt a táborban, hanem péterrévei és bácsföldvári diákok is. Kiváló hangulatban, ugyanakkor rendkívül gyorsan telt el az öt napos foglalkozás. Ismerkedéssel, játszással és munkával teli programot hoztunk össze – mondta Cseszák Korcsik Anikó szervező, a kultúrkör munkatársa.
A fiatalabb korosztállyal Magyar Zsófia, az Újvidéki Művészeti Akadémia negyedéves hallgatója foglalkozott. A legfiatalabbak az idén G. Joó Katalin A cseresznyevirág meséje című művét dolgozták fel.
– Idén konkrét szöveget dolgoztunk fel. Ezt a művet szerepekre osztottam, de különösen figyeltem arra, hogy mindenki megmutathassa magát. A tábort természetesen játékokkal indítottunk, amire leginkább azért van szükség, hogy megismerjük egymást. Ezáltal a gyerekek felszabadulnak, nyitottabbak lesznek. Ami ezt a korosztályt illeti, mindig tartok tőle egy picit, hogy majd lesz, aki nem igazán akar szerepelni, de idén ismét bebizonyosodott, hogy szó sincs erről. Sőt, épp ellenkezőleg. Mindig mindenhol ott akarnak lenni, mindig van valami mondanivalójuk. Emellett szorgalmasnak is bizonyultak a tábor résztvevői. Hétfőn kiosztottam a szöveget, kedden már megfelelő szövegtudással folytathattuk a munkát. A díszletet én találtam ki, a gyerekek pedig megvalósították. Mindent összegezve, maximálisan elégedett vagyok a csoportommal, és remélem, hogy jövőre ugyanott folytatjuk, ahol idén abbahagytuk – nyilatkozta Magyar Zsófia.
A szervezők a járványhelyzetre való tekintettel és a megelőzési intézkedéseket tiszteletben tartva, a kultúrkör szomszédságában lévő Petőfi iskola udvarában tartották meg a foglalkozásokat, két csoportban. Napi hat órában folyt a szakmai munka.
– Nagyon örülök, hogy ismét megszervezésre került ez a tábor, hiszen tavaly nyáron is nagyon jól éreztem magam. Már vártam, hogy újra jót játszhassak a többi mesekedvelő gyerekkel. Különböző ismerkedési, figyelmet fejlesztő és szórakoztató játékokat játszottunk, amiből végül egy színdarab született. Közösen tanultuk a szöveget és együtt próbáltunk. Nagyon tetszett az is, hogy a díszlet megtervezésében is részt vettünk. A játékok közötti szünetekben ismerkedtünk, beszélgettünk és sokat nevettünk. Rengeteg új élményt szereztem idén nyáron is. Sajnálom, hogy ilyen gyorsan véget ért a tábor, de remélem, hogy jövőre is megrendezésre kerül. Biztos, hogy újra részt veszek majd ezeken a foglalkozásokon – mesélte Ferenczi Orsolya, aki idén fejezte a harmadik osztályt és már másodszor vett részt a táborban.
Az előírásokat figyelembe véve az idén a gálaműsor nem lett megtartva, de videófelvétel készül a két színdarabból, ami megtekinthető lesz a video-megosztókon.
– Szerettem a tábort, többek között azért, mert sok barátot szereztem. Az étel nagyon finom volt és tetszett, hogy sokat játszottunk. Az első pár napban egy vászonra kifeszített lepedőre nagy hétfejű sárkányt festettünk, a lepedő másik felére pedig egy cseresznyefát. A második nap már mindenki kapott szöveget. Azután már nekiláttunk összeállítani a színdarabot. Pénteken már mindenkinek kellett tudni a szöveget, mert jöttek felvenni videóra a mesénket. A sok gyakorlás hasznomra vált a forgatáson. Az idén voltam először ebben a táborban, de számos új dolgot tanultam. Érdekes volt számomra minden nap itt lenni. Jövőre is szeretnék résztvevője lenni ennek a tábornak – mondta Horti Máté, aki Bácsföldvárról utazott a táborba minden nap.

D.P.