Szalonnával hegedülni a legnagyobb jutalom
Az óbecsei Cseszák Zsombor az idei Kárpát-medencei Prímásversenyen is különdíjas lett
Júliusban immár hatodik éve szerveztek Kárpát-medencei Prímásversenyt Balatonfüreden az Anna-bál mellékprogramjaként. A balatonfüredi önkormányzat, a Hagyományok Háza és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszéke által szervezett eseményen az idén kilenc magyarországi, felvidéki és vajdasági.virtuóz vett részt. A zsűri tagjai a magyar népzene elismert szakemberei, illetve a magyarországi népzenei mozgalom kiemelkedő személyiségei: Árendás Péter egyetemi adjunktus, Blaskó Csaba zenetanár, népzenész, Lakatos Róbert, a művészetek magisztere, Vizeli Balázs Kossuth-díjas népzenész és Pál István „Szalonna”, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője voltak.
Az óbecsei Cseszák Zsombor, aki a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzenei Tanszékén most végezte az első évet hegedű és cimbalom párosításban, harmadszor vett részt a versenyen, és ahogy a korábbi alkalmakkor, úgy most is különdíjban részesült.
- A prímásversenyen éves váltásban két kategóriában lehet versenyezni. Miről van szó pontosan?
- Az első balatonfüredi prímásversenyt a magyar nótát, verbunkos zenét játszó prímásoknak hirdették meg, és akkor természetesen cigány prímások vettek részt rajta. A következő évet a népzenészeknek a szentelték, és azóta felváltva tartják meg a versenyt ebben a két prímáskategóriában – én népzenészként így léphettem fel az idén harmadik alkalommal. Egyébként az első ehhez hasonló prímásversenyt Kecskeméten tartották meg, arra is kétévente kerül sor pont éves váltásban a balatonfüredivel. Kecskeméten tavaly 3. lettem.
- Az idei hagyományos magyar népzenét játszó hegedűsöknek szóló prímásversenyen egy kötelező és egy szabadon választott darabbal álltak színpadra a 16 és 35 év közötti hegedűsök. Te hogyan választottál?
- Amagyar népzenében két hegedülési stílus van, az egyik nagyvonalakban a kis-magyaroroszági stílus, ami közelebb áll egy kicsit a cimbalom és a négyhúros klasszikus brácsa uralta magyar nóta és a városi cigányzenekarok világához, és van az erdélyi stílus, ahol a hegedülés díszítettebb. A zsűri mindkét stílusban meghallgatja a prímásokat. Az idei kötelező muzsika egy Kis-Magyaroszágon belüli, Felső-Tisza-vidéki (szatmári, illetve nyírségi) zene vagy az erdélyi Mezőség zenéje lehetett. Mivel én kötelező népzenét az ízesen muzsáló nyírmadai Rózsa Ferenc prímás repertoárjából játszottam, a szabadon választott kategóriában tetszés szerint választhattam az erdélyi dialektusból. Ezeket a gyűjtött anyagokat ma már nem csak településekre, de emberekre is le lehet bontani, és én a mezőségi Magyarszovát falu egyik prímásától, Szél Marcitól válogattam dallamokat.
- Miért szerelem neked a Mezőség?
- Negyven évvel ezelőtt Halmos Béláék jóvoltából úgy indult el a magyar táncházmozgalom, hogy egy mezőségi falu, Szék muzsikáját tanulták meg és adták tovább. Ebben a faluban hívták a táncos mulatságot táncháznak, ugyanis mindig a falu egyik házának valamelyik szobáját rendezték be ezekre az alkalmakra. Ennek az érzelemdús mezőségi zenének van egy szívdobbanás-szerű lüktetése, talán ezért szeretjük ennyire sokan, de a szövegek és a dallamok is nagyon szépek, egyediek. Ezeknek a régi táncos mulatságoknak a hangulatát valamelyest az is tükrözte ezen a prímásversenyen, hogy hangosítás nélkül, szárazon játszottunk, így kellett átmuzsikálni a kísérőzenekart és elérni a közönséghez is.
- Mi motivál arra, hogy rendszeresen részt vegyél ezen a versenyen?
- Nem a díjazás a legfontosabb ezen a versenyen, én minden egyes percét élvezem. A versenyzőkkel, a kísérő zenekarral és a zsűri tagjaival is már baráti kapcsolat alakult ki, ezért ez a verseny már sokkal inkább szakmai találkozó és barátkozás, mint vetélkedés. Jó alkalom ez arra is, hogy a felkészülés során alaposan megismerjem egy-egy vidék és prímás repertoárját.
- A zsűri egyik értékelési szempontja a prímásság volt. Mit jelent a prímásság?
- A jó prímás egyben tartja a zenekart, érthetően tudja váltani a dallamokat, esetleg bele tud ezekbe vinni egy kis érdekességet, ilyen-olyan kiállást, és ezeket a zenei gondolatokat egyértelműen át tudja adni a zenekarnak és a közönségnek is. A prímásnak kell legyen egyfajta kisugárzása is, amivel megfogja a közönséget,
- Mivel a mostani mezőny rendkívül erős volt, senki sem ment haza üres kézzel. A te jutalmad mi volt?
- A szakemberek szerint az idén volt a legerősebb a mezőny, ezért a 9 indulóból a három helyezett mellett minden versenyző kapott egy személyre szóló különdíjat. Pál István “Szalonna” zsűrielnök számomra és a zenekarom, az óbecsei Fokos számára egy koncertlehetőséget ajánlott fel a Magyar Állami Népi Együttessel közösen a Hagyományok Házában. Mi már muzsáltunk együtt a Páva Matinén a Művészetek Palotájában, és ez a mostani lehetőség is hatalmas megtiszteltetés a számunkra.
- Mit jelent neked ez az elismerés?
- Azt jelenti, hogy jó úton haladok és a megfelelő módon állok hozzá a zenei anyanyelvünkhöz, de biztatást és lelkierőt is ad a további munkához. Azt remélem, hogy másoknak is jó példa ez arra, hogy érdemes elhivatottan dolgozni, mert mi, vajdasági magyarok is remekül helyt tudunk állni.
Forrás: Magyar Szó, szerző: Fehér Rózsa