A sikerhez szemléletváltás kell

Az óbecsei Csonka Róbert kistermelőként a Prosperitati Alapítvány támogatásával egy új Cambridge-hengerrel végezheti majd el az őszi búzavetést

Több mint 3800 olyan vajdasági termelő és mikro- vagy kisvállalkozás képviselője írt alá szerződést áprilisban Szabadkán, akik a Prosperitati Alapítvány harmadik pályázati körében mezőgépek és kapcsolható eszközök vásárlására, valamint eszközbeszerzésre nyertek támogatást. Az akkor aláírt támogatási szerződések értéke megközelítőleg 5,7 milliárd forint volt. Az óbecsei Csonka Róbert kistermelőként ekkor pályázott először. A szerződésnek köszönhetően egy új Cambridge-hengert vásárolhatott.
– Miért döntöttél úgy, hogy a harmadik körben pályázol?
– A harmadik körben olyan kedvező lehetőségek adódtak a kisvállalkozók és a kistermelők számára is, amellyel élni kellett. Nekem nagy szükségem volt egy tömörítő Cambridge-hengerre, amihez szerencsére el is nyertem az alapítvány támogatását.
– Mekkora területen gazdálkodsz és mit termesztesz?
– Regisztrált termelő vagyok, szántóföldi kultúrákat és alternatív fajokat egyaránt termesztek. Összesen húsz hektáron gazdálkodom, ebből mindössze hét a sajátom, ezért emellett tanárként is dolgozom.
– Többen összefogtatok és szövetkezeti rendszerben gazdálkodtok. Miért döntöttetek így?
– Öt évvel ezelőtt tízen – jobbára kistermelők – azért fogtunk össze, hogy az erőforrásainkat gazdaságosabban tudjuk kihasználni, és a piacokat nagyobb erővel tudjuk meghódítani. Ilyen tömörítő hengere egyik szövetkezeti tagnak sincs, én ezért pályáztam erre, egy másik társunk pedig permetezőt tudott venni a Prosperitati támogatásának köszönhetően. Az igényeket közösen fogalmazzuk meg, mert csak így tudunk életképesek maradni.
– Milyen növényeket termesztetek?
– Az olyan konvencionális növények mellett, mint a kukorica, a búza, a napraforgó és a szója egyre több olajtököt és étkezési tököt termesztünk elsősorban magtermesztés céljából, de pattogatni való kukoricával, illetve hántolási célú, emberi fogyasztásra alkalmas napraforgóval is foglalkozunk. A hazai és külföldi értékesítés mellett ezeknek a termékeknek a földolgozásában látunk több lehetőséget. A Szent István-napi kirakodóvásáron például a szövetkezeti tagok teljes kiőrlésű tönkölybúzalisztet, rozslisztet, kukoricalisztet, héj nélküli natúr, sózott és pörkolt tökmagot, hidegen sajtolt tökmagolajat árultak. Kis területen konvencionális terményekkel nem lehet eredményesen gazdálkodni. A sikerhez szemléletváltás kell, amit például az alternatív növénytermesztés vagy a fóliasátrazás jelent. Mi a szövetkezetünkben ezekben az alternatív növényekben és a feldolgozásban látjuk a jövőnket.
– Mikor kerül bevetésre az új hengerező és milyen előnyei vannak ennek a gépnek?
– A hengerezőt először az őszi búzavetésnél fogom használni: a gép a rögöket töri össze és talajtömörítést végez, ami egyenletes csírázást, fejlődést biztosít a növénynek, de a talaj nedvességgazdálkodását is segíti, illetve a talajból kipárolgó nedvességet leredukálja. Az eddig használt standard, sima felületű hengerem a rögöket nem törte össze, ezért nem volt olyan eredményes a munkája. Az új gép jóval szélesebb, jobban tömörít és biztosabb hozamot ígér – egyszóval gyorsabb, hatékonyabb és kevesebb üzemanyagot is fogyaszt.
– Mennyi pénzbe kerül egy ilyen eszköz?
– Ez a 6,2 méteres Majevica gyártmányú Cambridge-mángorló 950 ezer dinárba került, amiből az önrész 199 ezer dinárt tett ki. Egyedül ezt soha nem tudtam volna megvenni.
– Milyen személyes tapasztalataid vannak arról, hogy mennyire élnek a gazdák és a vállalkozók a pályázati lehetőségekkel?
– Ha a kezdetekben voltak is egyesekben fenntartások a pályázatokkal kapcsolatosan, azok szerintem a harmadik körre már teljesen szertefoszlottak: az emberek elhitték, hogy nyerhetnek, és bizalommal pályáztak. Szerencsére a terepről való visszajelzések is nyitott fülekre találtak az alapítványnál, így a kezdeményezéseket, ötleteket beépítették a pályázatokba.
– Mire pályáznál még szívesen?
– Jó lenne még egy új traktort vagy földet venni, de az idei katasztrofális gazdasági év után biztos nem én leszek az egyetlen kistermelő, aki a szükséges önerőt most nem fogja tudni ehhez előteremteni.
A Prosperitati Alapítvány a 2017. augusztus 2-án hirdette ki IV. pályázati körét, amelynek keretében a mezőgazdasági és gazdasági fejlesztések kombinált támogatására, falusi házak vásárlását célzó vissza nem térítendő támogatásra, valamint a mezőgazdasági földvásárlási hitel kamattámogatására lehet pályázni.