A hulladék is lehet érték!

Óbecsén nyit üzemet az elektronikai hulladék és röntgenfilmek újrahasznosításával foglalkozó Metal Shredder Doo

Újrahasznosító feldolgozó üzemet alakít ki Óbecsén a magyarországi Metal Shredder Hungary Zrt. leányvállalataként a Metal Shredder Doo, ahol az anyavállalat által kifejlesztett és szabadalmaztatott, innovatív nemesfém kinyerési technológia biztosítja a nagyüzemi működést. A csarnok a Topolyai úton, a volt CBA-épületében lesz. A Metal Shredder Hungary Zrt. profiljáról, a vállalat óbecsei beruházásáról és az alkalmazott technológiáról Kőris József tulajdonost kérdeztük.

Mikor alakult és mivel foglalkozik a Metal Shredder Hungary Zrt.?

A 100%-os magyar tulajdonban lévő Metal Shredder Hungary Zrt. több mint 10 éve alakult meg, és elsősorban elektronikai hulladék újrahasznosításával foglalkozik. Főleg nemesfémtartalmú elektronikai hulladékot, azaz aranyat, ezüstöt, palládiumot és egyéb olyan fémeket nyerünk vissza, mint a nikkel és az ón, amelyek nagyon megterhelnék a környezetet. Felhasználjuk az ezüsttartalmú kórházi röntgenfilmet is – ezt a két tevékenységet szeretnénk Szerbiában is elkezdeni. Magyarországon emellett kutatásfejlesztéssel, a lítiumion akkumulátorok újrahasznosításával és olyan technológiák kidolgozásával is foglalkozunk, amelyek még biztonságosabban még több alapanyagot vissza tudnak forgatni a gazdaságba – ennek érdekében több egyetemmel is vannak közös kutatásfejlesztési projektjeink, de több EU-s kutatásfejlesztési csoportban is benne vagyunk. A jövő nemzedékét megpróbáljuk arra nevelni, hogy környezettudatosan éljenek – ezeket a tapasztalatainkat is áthozzuk Óbecsére. Szeretnénk megkeresni azokat a középiskolákat és felsőoktatási intézményeket, amelyeknek duális képzés keretében, szakmai gyakorlattal és kutatás-fejlesztési együttműködéssel szeretnénk lehetőséget adni a fejlődésre.

A cégnek ez az első külföldi beruházása. Miért éppen Szerbiában fejlesztenek?

A szerbiai piackutatás alapján kiderült, hogy a technológiánk mind gazdaságossági, mind környezetvédelmi szempontból itt sokkal hatékonyabb lehetne, mint a jelenlegiek. Szerbiában még kevesen foglalkoznak azzal, hogy ezeket a nemesfémtartalmú elektronikai hulladékokat és a röntgenfilmeket újrahasznosítsák. A magyar kormány is támogatta az elképzelésünket. A mi technológiánk az egész EU területén, a volt orosz tagállamokban és Szerbiában is védett technológia és mi ezt a technológiát hoztuk el Óbecsére. Először Palicson, Szabadkán, Magyarkanizsán, Topolyán is néztünk ingatlanokat és területeket. Végül Óbecsén találtunk egy olyan csarnokot, amit gyorsan át tudtunk alakítani üzemmé.

Milyen elektronikai hulladékkal dolgoznak, és ezekből mi lehet az újrahasznosítás során?

Az elektronikai hulladékok elég tág körét lefedjük. Magyarországon annyival kedvezőbb a helyzet, hogy ott sok autógyár van, ezért több az autóipari beszállító is, amelyektől a selejtként képződő másodlagos anyagokat is felvásároljuk, a teljes magyar kormányzat elektronikai hulladékát (laptop, telefon, számítógép stb.) is mi kezeljük, de a háztartási hulladékot is. Persze nem tévéket és rádiókat bontunk, hanem mi a bontás után vásároljuk fel az elektronikai hulladékot. Az óbecsei telephelyen is olyan szerb parterektől szeretnénk vásárolni, akiknek már bontott és előkészített nyomtatott áramköri lapok vagy alkatrészeik vannak, tehát mi nem leszünk hulladéktelep, a lakosság hozzánk nem hozhatja majd el a tévéjét. A felvásárolt elektronikai hulladékból hidrometallurgiai eljárással és pirolízis technikával visszanyerjük a nemesfémet, amit különböző felhasználásra tovább értékesítünk például az egészségipar számára. Egyedül ezeken az anyagokon nem tapadnak meg a baktériumok és a vírusok. Az egyházi kegyeleti tárgyak sem véletlenül járhattak kézről kézre még a különböző járványok idején is, de az ezüstbetétes szájmaszkok is sokkal biztonságosabb szűrést képviselnek. Az elektronikai alkatrészekből keletkező hulladékok feldolgozása során alkalmazott – iparjogvédelem alatt álló – eljárásunk végén a szeparálódott anyagok között lesz újrahasznosítható műanyag és fém is, ezeket más cégek fel tudják dolgozni Szerbiában is, tehát a szerbiai gyártó cégek közvetlenül juthatnak alapanyagokhoz. Olyan modern berendezéseket vásároltunk meg a szerbiai termeléshez is, amelyek mind hatékonysági, mind környezetvédelmi szempontból a legmegbízhatóbbak. Mi óvjuk a környezetet, a berendezéseink zárt környezetben működnek, és semmilyen káros anyag nem jut ki, de nem is keletkezik az eljárások során.

Jelenleg mi történik a röntgenfelvételekkel Szerbiában?

A kórházak egy része eladja és valahol elássák őket, egy jelentős ré-sze otthon van a lakosságnál, amire begyűjtési akciókat szervezünk majd, a többi a kórházakban, intézményekben áll. Mi ezekért pénz adunk, azt szoktuk mondani, hogy haszon a selejtezés. A röntgenfilmek feldolgozása környezetbarát és újszerű eljárással történik, mely jegyzett, saját magyar szabadalom. Az eljárás egyedülálló tisztaságú és a gazdasági körforgás-ba közvetlenül illeszthető végtermék: nagytisztaságú ezüst és PET kelet-kezik, amit mi értékesítünk a műanyag-hasznosítóknak – ez a tökéletes megvalósulása egy anyag gazdasági körforgásának. Ezt a gyakorlatot ok-tatással ebben a régióban is szeretnénk megvalósítani.

Nagyon keveset tudunk arról, hogy mit is pazarolunk el hulladékként.

Mindenkinél van pl. régi mobiltelefon, amiről kevesen tudják, hogy érték. Magyarországon egy régi mobil készüléket mi 2000 forintért ve-szünk meg, egy régi laptopban lévő érték pedig kb. 6000 forint. Ez regio-nális szinten komoly pénz. A műanyag flakonból gázolajat, benzint lehet előállítani, a műanyagból termőföldet lehet csinálni. Fontos lenne erre jobban odafigyelni, tanítani kell a fiatalok, és mi ebben partnerek leszünk. Világszerte fel kell ismerni a hulladékban rejlő értékeket, amit vissza le-het vezetni a gazdaság körfogásába. Egy mondás szerint a múzeumok a múltat, a hulladékgazdálkodók pedig a jövőt őrzik. Ez így fog működni Szerbiában is, és mi ehhez szeretnénk a tudásunkat átadni a vajdasági embereknek is. Egyedülálló az, amit idehozunk Szerbiába, és ez jó az embereknek, a cégeknek, az ország gazdaságának és a Földnek is.

Mikor és mekkora erőforrással kezdi meg a működést az üzem?

Ez elsősorban az engedélyünk kézhezvételétől függ. Most úgy látom, hogy jövő tavaszra tud megindulni a termelés. Nagyon sok engedélyt, hozzájárulást kell megszerezni, és ez itt nagyon lassú folyamat, mert saj-nos Szerbiában még elterjedt az a nézet, hogy a hulladékkal foglalkozó cégek rossz dolgot művelnek, pedig ennek az ellentéte az igaz: mi óv-juk a környezetet, igyekszünk minél több anyagot visszanyerni a hulla-dékból, és ehhez környezetbarát technológiát alkalmazunk. 8-10 embert szeretnénk felvenni első körben, majd a bővülés ütemében növekedne a létszám is. Ez egy nagy kapacitású üzem lesz, amit szeretnénk ki is hasz-nálni. Kellenek majd betanított fizikai munkások, de kohómérnökök, ve-gyészek, irodai munkatársak is, akiknek versenyképes fizetéseket tudunk majd biztosítani.

F.R.