Egy elhivatott élet

Az óbecsei születésű Petrovácz Gyula tervei nyomán közel 100 templom épült meg vagy nyert új külsőt
Tele van rejtett, szinte teljesen ismeretlen kincsekkel Óbecse. Novemberben Allaga Géza óbecsei származású gordonkaművész, cimbalomtanár, zeneszerző nevét ismerhette meg a közönség a születésének 180. évfodulója alkalmából megtartott cimbalomesten, ezzel egyidőben pedig Fuderer László óbecsei plébános tartott előadást Petrovácz Gyuláról – addig ezt a nevet rajta kívül valószínűleg nagyon kevesen ismerhették Vajdaságban.
– Jómagam akkor találkoztam ezzel a névvel, amikor a tavasszal mg. Anto Nedić fölkért, hogy fordítsam magyarra a kucorai római katolikus templomról szóló könyvét – ekkor kezdtem érdeklődni a könyvben említett Petrovácz Gyula iránt, aki építész, építőmérnök, földmérnök, egyetemi tanár, szakíró, politikus és tevékeny hívő ember volt: hívőként a budapesti kassai téri Szentlélek templom Egyházközségi Képviselőtestületének az elnöke és az Actio Catholica egyesület társelnöke, politikusként a keresztény pártok színeiben városi, nemzetgyűlési, majd országgyűlési képviselő. Egyetemi tanárként három szakkönyvet jelentetett meg, szakértője volt a földmértannak, a folyók szabályozásának, az utak és hidak építésének, az épületek alapozásának, tervezésének, a szerkezettannak, a statikának, a vas és a vasbeton alkalmazásának – sorolja Petrovácz Gyula elévülhetetlen érdemeit Fuderer atya.
Petrovácz Gyula Óbecsén született 1877. március 26-án. Értelmiségi családból származott, édesapja, József, tanár és tanfelügyelő volt. Középiskoláit a kalocsai jézustársasági főgimnáziumban végezte, majd a királyi József Műegyetemen szerzett mérnöki oklevelet 1898-ban.
Pályafutásának legfontosabb állomásait Fuderer László plébános gyűjtéséből származó fotográfiákkal illusztráljuk.

A kezdet

Petrovácz Gyula tanulmányai végeztével rögtön munkába állt Győrben a Rábaszabályozó Társulat központjában, ahol a tervezőirodát vezette. Első műve a vági vasszerkezetű Rábahíd volt, melynek alépítményét 1899-ben már vasbetétes betonból építette, ami akkor még nagy újdonság volt. 1900-ban a társulat győri székházának, a Rába szalonnak az építését vezette, amivel a pályája végleg az epitészét felé fordult. 1907-ben lett a Kalocsai Érsekség műszaki tanácsosa és művészeti előadója, ezt követően sok templomot, plébániát, iskolát, kórházat, gazdasági épületet tervezett, bővített, átépített, fölújított és restaurált az érsekség területén is. A képen a győri Rábaszabályozó Társulat székháza látható.

A Szegedi Dóm is a közreműködésével nyerte el szépségét

A határhoz közel több magyarországi templomot is Petrovácz Gyula tervezett, restaurált vagy bővített, például Kelebián a Krisztus Király templomot, Baján a Szent Szív templomot, Garán a Szent László templomot. A budapesti egyetemen 1901-ben kezdett tanítani, itt ismerte meg kollégáját, Foerk Ernőt, akivel több mint 30 templom és középület tervezésén és megépítésén dolgozott együtt. A szegedi Fogadalmi templom, azaz a Szegedi Dóm megépítését Foerk Ernő azzal a föltétellel kapta meg, hogy a segítője Petrovácz Gyula lesz. A képeken jól látható, hogy mennyire bonyolult építmény a Szegedi Dóm.

Bácskában is termékeny volt

Petrovácz Gyula Budapesten több templomot is tervezett, de más téren is jelentős munkát végzett. 1938-ban is Budapest volt a házigazdája a 34. Eucharisztikus Világkongresszusnak, a műszaki bizottság igazgatója és a műszaki létesítmények tervezője Petrovácz Gyula volt. Bácskában is termékeny volt, ő tervezte meg többek között a martonosi plébániát és a női zárdaiskolát, Kucorán ő rajzolta meg a főoltár retablóját és a temetőkápolnát a Keresztúttal, Oromhegyesen a Szent Mihály főangyal templomot, Sajkáslakon a Rózsafűzér királynője templomot, Tiszakálmánfalván a Magyarok Nagyasszonya templomot és a Katolikus Kör épületét. Az újpalánkai Szent Erzsébet templom volt egyesek szerint Bácska legszebb temploma. Bajmokon a Szent Péter és Szent Pál templomot, Magyarkanizsán a Szent Őrzőangyalok templomot bővítette ki Petrovácz Gyula, és dolgozott a bácsföldvári Szent Mihály főangyal templom bővítésén is. A nemesmiliticsi Kisboldogasszony templom és az adai Szentháromság templom restaurálása is a feladatai között szerepelt, az ő tervrajza alapján készítették el az adai templom vitrázsait (felvételünkön).

Nagyboldogasszony templom Óbecsén

Az óbecsei Nagyboldogasszony templom új kinézetét Petrovácz Gyula tervezte meg, az elképzelése 1917-ben valósult meg. Amikor 2016-ban elkezdték a templom fölújítását, még nem volt ismeretes, hogy a templom mostani kinézetét ki és mikor tervezte meg, az isteni Gondviselés azonban úgy rendezte, hogy pont 100 évvel később, 2017-ben a templom homlokzata újra teljes szépségében fölragyogjon – pont úgy, ahogy azt Petrovácz Gyula megálmodta. (templom telen)

Kitelepítettként ment el örökre

Petrovácz Gyula élete folyamán számos középületet és közel 50 új templomot tervezett – többségét Foerk Ernővel együtt -, és nagyjából ugyanennyi templom bővítése vagy helyreállítása fűződik a nevéhez. A II. világháború után az új hatalom a Petrovácz Gyula által tervezett templomok közül lerombolta a Szent Márton templomot Gádoron, a Borromeo Szent Károly templomot Wekerlefalván és a Jézus szíve templomot Mozsoron. Az ötvenes évek kezdetén feleségével együtt kitelepítették Budapestről egy eldugott birtokra, ahol 1953-ban meg is halt.

F.R.