Megemlékezés a II. világháború ártatlan áldozatairól

79 év telt el a januári razzia óta, de az áldozatok emléke nem halványodhat el

Idén is koszorúzással egybekötött alkalmi programmal emlékeztek meg Óbecsén a II. világháborúban ártatlanul meggyilkolt áldozatokról, valamint a zsidó közösségről, amely egykor községünkben élt. Immár 79 év telt el azóta, hogy a sajkásszentiváni-újvidéki razziában több, mint 200 óbecsei lakos veszítette életét. Zsablya, Temerin, Szenttamás, Titel, Mosorin, Sajkás, Csúrog és Újvidék után Óbecse polgárai számára még csak akkor kezdődött a legrosszabb. Ahogy arról minden évben megemlékezünk 128 óbecsei férfi, 86 nő, 19 öreg és 15 gyermek sorsa volt akkor a fagyos Tisza.
A megemlékezés, mint minden évben, rövid programmal és koszorúzással kezdődött, a Labud Pejović Iskoláskor Előtti Intézmény előtt, ahol egykor a Zsinagóga állt, melyet a zsidó közösség 1883-ban építtetett fel, majd három évvel később a zsidó általános iskola épületét. Az esemény első felében beszédet mondott Svetlana Vuletić, Óbecse község elnökének helyettese, valamint Györe Decsov Emese, a Községi Tanács vallási kérdések területével megbízott tagja. Alkalomhoz illő verset olvastak fel a Gimnázium tanulói szerb és magyar nyelven. Kovács Róbert, Szerbia Zsidó Hitközségek Szövetségének képviselője is szólt az egybegyűltekhez.
A megemlékezés a Tisza-parti emlékműnél folytatódott. Óbecse község elnökhelyettese mellett beszédet mondott Jelena Češljević, a Népfelszabadító Háború Harcos Szövetség Községi Szervezetének képviselője, majd Dragan Savić, a helyi Irodalmi Művészeti Klub tagja felolvasta saját költeményét.
,,Azért vagyunk itt, hogy még egyszer emlékezzünk ezekre az ártatlanul kivégzett emberekre, hogy újra halljuk neveiket, hogy megjegyezzük, és soha ne felejtsük el. Mi, a gyermekeink, unokáink és az ő leszármazottaik. S mindezt a tolerancia és az emberek közötti szeretet érdekében, amire mindannyiunknak törekednünk kell.’’ – hangzott el a megemlékezés kezdetén.
Miután Dejan Stanojev, az óbecsei görögkeleti egyház helytartója megtartotta a gyászmisét, Fuderer László esperes plébános úr, majd Kovács Róbert, Szerbia Zsidó Hitközségek Szövetségének képviselője, valamint a Szabadkai Zsidó Hitközség előimádkozója mondott imát az áldozatok lelki üdvéért.
– Soha nem felejtjük el a történelem egyik legfájdalmasabb oldalát a többnemzetiségű Vajdaságban és a soknemzetiségű Óbecsén, legfőképp azért, mert felelősségünk, hogy a tolerancia és a béke gondolatát közelebb hozzuk a jövő generációihoz, hogy ez a szörnyű tragédia soha többé ne fordulhasson elő. Csak a szeretet, az egymás iránti tisztelet és az összetartozás lehet viselkedésünk meghatározója. Az emlékezés a polgártársainkra arra kötelez bennünket, hogy még jobbak legyünk. Ez a tanulság a jövőre nézve – mondta beszédében Svetlana Vuletić, Óbecse község elnökének helyettese.
A kegyelet virágait Óbecse község képviselői, az áldozatok hozzátartozói, a Népfelszabadító Háború Harcos Szövetség Községi Szervezetének képviselői, az egyházközösségek képviselői, helyi polgári egyesületek és politikai pártok képviselői is elhelyezték.