Méhek a kéményben

A hívatlan vendégek eltávolítását minden esetben szakemberre kell bízni

A házi méhek vidékünkön májusban és június elején rajzanak. Ez a méhek ösztönös szaporodási rítusa, új anyát nevelnek ki, a régi anya pedig a hozzá hű méhek tömegével elköltözik. Ez nem kis riadalmat vált ki az emberek között, hiszen senki nem tudja, hogy mire számítson, amikor több ezer méh jelenik meg az udvara fölött.

Velem is pont ez történt. Május derekán egy délutánon az udvaron kávéztam épp, amikor furcsa zajra figyeltem fel, majd szinte a semmiből egy alacsonyan úszó, sűrű fekete felhő jelent meg az udvarom fölött – és a hangos méhraj a kéményemet vette célba… A látvány ijesztő volt.

A szakértők szerint viszont a méhek éppen akkor a legbékésebbek, amikor fürtökben lógnak egy fán, sziklahasadékban vagy egy ház falán (meg a kéményen), a rajzás előtt ugyanis kirabolják korábbi lakóhelyüket, a kaptárt és tele van a mézhólyagjuk – ilyet máskor soha nem tesznek. Amikor egy faágon gyülekeznek, az a legegyszerűbb, mert a faágat a méhész levágja és elszállítja a kaptárba. Ha kerítésen vagy elérhető falon gyülekeznek, egy ládába seprik őket – ha a királynőt is sikerül így befogni, akkor már a többi is beleszáll.

A legrosszabb eset az, amikor egy kéménybe repül a királynő.

Mit tegyünk, ha méhek költöztek a kéményünkbe?

Az ezzel kapcsolatos cikkek azt javasolják, hogy ha méhek érkeztek a kéményünkbe, várjunk 3 napot, mert komoly esély van arra, hogy a méhraj egy nap után tovarepül. Két nap után ennek az esélye drasztikusan csökken, 3 nap után szinte biztos, hogy megfelelő élőhelyre leltek a kéményben. Egy hét után már lépek építésébe kezdenek, ami teljesen lezárja a kémény füstjáratát, ezért ezt érdemes nem megvárni. Arról, hogy tűzgyújtással ki lehet-e füstölni őket, különböző források eltérően írnak: egyesek szerint a tűzgyújtás nem vezet eredményre, mert a méhek „kiülnek” a kémény szélére, mások szerint a frissen beköltözött méhcsaládot ki lehet füstölni. A rég megtelepedett családot már nem lehet ilyen módszerrel elűzni, sőt az őszi első begyújtás alkalmával az égéstermék (szén-dioxid és szén-monoxid is) a lakásba jön vissza. Több haláleset történt már emiatt.

Én több mint egy hetet vártam, mielőtt elkezdtem segítséget keresni. Az óbecsei kéményseprőknél két irodista hölgy először összenézett kissé tanácstalanul, majd egyikük közölte: az egyik kéményseprőjüket egyszer összecsipkedték a méhek, azóta főnöki utasításra ilyen melót nem vállalnak. Az újvidéki Ciklon NS rovarirtó cégben sem biztatott sok jóval a hölgy a telefonban, végül az egyik szakemberüktől később annyit sikerült megtudnom, hogy ha kerítek egy nagy létrát, amivel fel tudnak mászni a tetőre, akkor talán megoldható az irtás nagyjából 12 ezer dinárért. Arra nem tértünk ki, hogy milyen szerrel végeznék el ezt a műveletet, de a méhészek szerint a kürtőben meggyújtott kénlapok pusztítják el az állatokat. A lépek persze a kémény füstjáratát a méhek kiirtása után is eltömik, így mindenképpen kéményseprőt is kellene hívnunk.

„A méz szakrális dolog”

Azt, hogy mennyire lakták be a méhek az én nem használt kéményemet, Mészáros József óbecsei méhész ellenőrizte le. Ő már a telefonba is azt mondta: a vendégeim ártalmatlan lények, érezzem megtiszteltetésnek, hogy hozzám szegődtek.

A méhek beépítették a kémény teljes keresztmetszetét egészen hosszan, ezért nem láttam, de hallottam őket. Az első napokban szerintem füsttel még el lehetett volna űzni őket, de most már békén kell hagyni őket, mert veszélytelenek, ha nem használja a kéményt… – mondta, miután lejött a padlásról.

Áprilistól októberig én kint vagyok a rétben a méheimmel. Reggel kimegyek megnézni őket, meghallgatom, hogy zúgnak, rendszeresen ellenőrzöm a vizüket… A méhek világában annyi különösség van! A méhek engem mindig meg tudnak nyugtatni, még akkor is, ha esetleg megtámadnak. De én nem megyek oda hősködni közéjük védőruha nélkül – mondja.

A Köztársasági Statisztikai Hivatal adatai szerint Szerbiában tavaly 976 ezer méhkas volt, ami 44 százalékkal több, mint 2014-ben volt, de 4 százalékkal kevesebb, mint 2020-ban. Annak ellenére, hogy az éghajlati feltételek nem voltak kedvezőek, 2021-ben közel 7,5 ezer tonna mézet termeltek ki az országban, ami 2014-hez képest 70 százalékos növekedés, viszont a korábbi évhez képest 35 százalékos visszaesés. Magyarországon évente átlagosan 20- 25 ezer tonnát pörgetnek. Beszélgetőtársam azt mondja, őt kirázza a hideg, amikor tonnákban mérve beszélnek a mézről.

A méz szakrális dolog, nem lehet róla így beszélni… 1983-ban kezdtem a méhészkedést munka mellett, és én még úgy tanultam, hogy 2-3 családdal kell kezdeni, 4-5 év múlva lehet mondjuk tíz, és 8-10 évnyi tapasztalat után akár 20-30 családdal is foglalkozhatunk. Most sokan akarnak hirtelen nagyot szakítani – méltatlankodik.

Mészáros Józsefnek a hársméz a kedvence, de épp ezt pörget a legritkábban. Hogy jobban értsem a választását, szokatlan hasonlattal él, szabadkozik is miatta.

 

Nekem a nagyon népszerű akácméz olyan, mint Marilyn Monroe, a hár- sméz pedig Natalie Wood pigmenttel, tűzzel, dinamikával…  A szétfolyás az asztalon, amit ronggyal kell letörölni, engem nem tud érdekelni… Világszerte az a trend, hogy a világos és kevésbé kristályosodó mézek a keresettek,  de ennek semmi köze a méz beltartalmához. Emiatt az igény miatt a kínaiak csináltak egy olyan filtert, amivel világosabbá tudják tenni a mézet – meséli.

A kínaiak ezzel a huncutsággal tulajdonképpen még nem hamisítanak. Akkor beszélünk mézhamisításról, ha a hordás után a méhész este az etetőbe önt még bőven cukorszirupot is, amit a méh bedolgoz. De a méhész mellett hamisíthat a disztributőr is kukoricafruktóz-sziruppal – így eshet meg az, hogy 20 tonna felvásárolt mézből végül 35 tonnát ad el a piacon.

A hamis mézet a laikus nem tudja megkülönböztetni az igazi méztől, ezért csak akkor lehetünk biztosak a dolgunkban, ha olyan méhésztől vásárolunk, akit ismerünk és akiben megbízunk.

Helyi brand is lehetne belőle

A telelő méz pótlására július 10-éig kell megkapniuk a méhészeknek a cukrot, ő a 100-110 családra rendszerint nagyjából 300 kilót (családonként 3, legfeljebb 3,5 kilót) használt, ami nem számít soknak. Az állam most 25 kiló cukrot ad méhcsaládonként – József attól tart, ez a nagy mennyiség arra ösz- tönöz majd egyes méhészeket, hogy akkor is éljenek vele, amikor nem kell.

Ő csak a kilencvenes évek közepén kezdett el etetőt használni, addig mű- ködött a természet. Ma már kell a stimuláció, mert nincs gyomnövény, kevesebb a méhlegelő, miközben a méhészek száma jelentősen növekedett.

Rossz a helyzet a meglévő méhlegelőkön is, mert sok a mérgezés és számos gyomnövényt kiirtanak. Valamikor volt egy tisztesfű nevű mézelő nö- vény, ami mára gyakorlatilag eltűnt. Mára maradtak a kultúrnövények meg az akác. Nekem napraforgómézem és vadakác utánpörgetett mézem van, amiben benne van az akác és a vadakác is. Ez a méz aránylag későn kristályosodik – akár helyi brandet is lehetne csinálni belőle – mondja.

F.R.