Mióta és miért ünnepeljük újév napját?

A karácsony és a farsang mellett az újév napja a tél egyik legjelesebb ünnepe: búcsúztatjuk a régit, üdvözöljük az újat, fogadalmakat teszünk, hogy mit fogunk másképp, jobban csinálni. Cikkünkben eláruljuk, miért jeles ünnep az újév napja, és milyen érdekes újévi szokások, babonák övezik a megünneplését.

Újév napja: miért ünnepeljük?

Az újév napja világszerte elterjedt jeles nap, amelyet rendszerint családi és baráti összejövetelekkel, újévi bulikkal ünneplünk. A Gergelynaptárt használó keresztény, nyugati kultúrákban, főleg az európai és amerikai országokban újév napja a naptári újév legelső napjára esik (január 1.), ennek ünneplését az előző naptári év utolsó napján kezdjük (december 31.).

Újév napját a legtöbb kultúrában az ókor óta ünneplik. Kezdetben az újév napja mindig valamilyen csillagászati vagy természeti jelenséghez kötődött, mint például a tavaszi napéj egyenlőség. A jelenlegi dátum, január 1-je az ókori rómaiaknak köszönhető, akik időszámításunk előtt 46-ban bevezették a Juliánnaptárat. A római újév dátuma Krisztus után, a VI. században törlődött, a keresztény államokban ekkor másmás vallási ünnepekhez (például karácsonyhoz) kötötték az újév kezdetét. Január 1-je, mint az újév napja XIII. Gergely pápának köszönhető, aki a Gergelynaptárt bevezetve visszaállította a rómaiak ősi dátumát (1582).

Újévi babonák, magyar szokások

A magyaroknál az újév napjának népies elnevezése a kiskarácsony, amikor is szokás volt házról házra járva jókívánságokat mondani egymásnak, hogy a következő év a lehető legboldogabban teljen. A magyar népi hiedelmek szerint egész évünkre hatással vannak cselekedeteink, amelyeket újév napján végzünk, ezért mindenki igyekezett segítséget nyújtani másoknak, főleg beteg, gyenge társaiknak. Újév napja mindemellett számos szabályhoz van kötve, hogy a „rossz” tevékenységek szintén ne „ragadjanak át” az egész évre.

Ezek az újév napi szabályok leginkább a munkavégzésről szólnak és az étkezéshez köthetők.

Újév napján tilos…

• olyan házimunkát végezni, mint a mosás, takarítás, ruhateregetés;
• ollót használni, mert az „elvágja” a szerencsét;
• halat enni, mert „elúszik“ a szerencsénk;
• veszekedni;
• kölcsönkérni és kölcsön adni;
• baromfit enni, ugyanis a baromfik „elkaparják” a szerencsét.

Újév napján szerencsét hoz…

• disznót enni, mert a malacok „előtúrják” a szerencsét;
• édeset enni, hogy az egész év édes legyen;
• a kamrát feltölteni, hogy egész évben tele legyen;
• minél több lencsét, rizst, kölest enni, ugyanis ezek gazdagságot hoznak;
• ha az első érkező látogató férfi, főleg, ha jókedvű, mert ezzel örömet hoz;
• ha minél nagyobb fénnyel és zajjal vagyunk, ugyanis az elűzi a roszszat;
• ha éjfélkor kitárjuk az összes ajtót, hogy távozhasson az óév;
• csókot kapni és adni, hogy szerelmes és szerencsés legyen az újév.

Hol köszönt be először az újév?

Az újév napja Földünkön legelőször a csendes-óceáni szigetvilágban köszönt be, a mindentől távol eső Szamoa és Kiribati térségében, amelyek apró, trópusi paradicsomok a „világ végén”. Ezután újév napja fokozatosan „nyugatra tart”, ahogy a kelő nap sugarai érik a forgó bolygót. Újév napja először Ausztráliát és a Távol-Keletet éri el, utána Európát és Afri-kát, végül Észak és Dél-Amerikát. Újév napja legvégül szintén a Csendes-óceán térségét éri el: az Amerikától nyugatra eső Hawaii-szigeteken és a Midway-szigeteken majdnem egy egész nappal később ünneplik a szilvesztert.

Érdekes szokások a világ körül

Nézzük meg, milyen érdekes szokásokkal készülnek az újévre a világ különböző tájain!

Európa

Spanyolországban, ahogy éjfélkor tizenkettőt üt a harang, minden egyes ütésnél egy-egy szőlőszemet esznek. Aki elszámolja magát, arra balszerencse vár! Ehhez hasonlóan az olaszok is 12 szőlőszemet esznek éjfél után, ennél érdekesebb szokásuk azonban, hogy újévi lomtalanítás gyanánt szó szerint kidobják az ablakon a megunt tárgyaikat! Svájcban 12 korsó sört kell legurítani éjfélkor, hogy szerencsések legyenek. Észtországban a 7, a 9, és a 12-es szám hoz szerencsét, így a hagyomány szerint ennyi fogást kell enni ahhoz, hogy bőséges legyen az újév. A dánok régi edényeket és üvegeket törnek családtagjaik és barátaik ajtaja előtt… Minél több a cserépdarab, annál boldogabb az új esztendő! A svédek házi készítésű gyertyákat ajándékoznak egymásnak, mivel ez a fény, az öröm és a boldogság jelképe. Angliában éjfélkor fagyöngy alatt érdemes csókot váltani, hisz ettől a következő évben elválaszthatatlanok lesznek a párjuktól.

Oroszország

A kívánságaikat felírják egy papírra, ezeket a fecniket elégetik, annak hamuját egy pohár pezsgőbe szórják és éjfél előtt megisszák – az oroszok körében ez a szokás járja szilveszterkor.

Dél-Amerika

A legtöbb latin-amerikai országban nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, milyen színű fehérneműt viselnek szilveszterkor. A sárga szerencsét hoz, a piros, illetve rózsaszín a nagy szerelmet vonzza be. Chilében és Mexikóban egyáltalán nem szokatlan jelenség, ha az utcán bőrönddel szaladgáló embereket látunk éjfélkor, mivel úgy tartják, ez nagy utazást jelent az új esztendőben.

Dél-Afrika

Hasonlóan az olasz szokáshoz, itt is működik az „újévi lomtalanítás”, jobban mondva a lomok kihajítása az ablakon. Bútorok, kis és nagy háztartási gépek is repülnek.

India

Érdekes, hogy míg Olaszországban és Dél-Afrikában ilyenkor szabadulnak meg a felesleges dolgoktól, Indiában – hasonlóan a magyar szokásokhoz – újév napján nem lehet kidobni vagy kivinni a házból semmit. Még a szemetet sem szabad kivinniük, mert az balszerencsét hoz!