Vadnai Erika aranyérmes
Péterrévei gimnazista a Magyar Nyelvi és Nyelvhelyességi Verseny legjobbja
A péterrévei Vadnai Erika nyerte meg a Magyar Nyelvi és Nyelvhelyességi Verseny köztársasági versenyt. A megmérettetést május 15-én tartották meg a Bölcsészettudományi Karon, ahol Erika, aki egyébként az óbecsei Gimnázium tanulója, a megszerezhető pontok maximumát érte el.
– Miből állt, hogyan nézett ki ez a megmérettetés?
– Ez egy nyelvhelyességi verseny, amin részt vettem minden alkalommal eddig, amikor lehetőség volt rá, tehát visszatérő versenyző vagyok. Három fordulós a vetélkedő: községi, körzeti és köztársasági. Idén Újvidéken szervezték meg a köztársasági fordulót a Bölcsészettudományi Karon. A járványügyi helyeztre való tekintettel ebben az évben csak a végzős diákok vettek részt. Az Óbecsei Gimnáziumot Bűn Réka és jómagam képviseltük. Mindketten péterréveiek vagyunk. Nagy örömömre sikerült maximális pontszámú tesztet írnom, és így az első helyen végezni.
– Számítottál erre az eredményre?
– Nem vártam ezt az eredményt, csak reméltem, hogy az első három között lehetek. Ezt is azután, hogy megírtam a tesztet, s fel tudtam mérni, hogy mi a helyzet. De a hibátlan teszt, az nagyon meglepett. Az, hogy egy feladatsor mennyire nehéz, vagy maga a verseny, arról elég nehéz nyilatkozni. Személy szerint szeretem az efféle megmérettetéseket, kihívásokat és fejtöréseket. A verseny egy teszt kitöltéséből áll: szövegértés, mondattan, nyelvhelyesség… S minden ami a magyar nyelvtanhoz kapcsolódik.
– Hogy nézett ki a felkészülés és mennyi ideig tartott? Ki segített a felkészülésben?
– A felkészülésben a tanárnőm, Pakai Orosz Annamária segített. Főként az előző évi feladatsorokat töltöttünk ki. Nem túlzom, ha azt írom, éjjel-nappal számíthattam rá. Bármi kérdésem volt, ő megválaszolta, segített egy-egy anyagrész elsajátításában, s a tanítás mellett külön foglalkozott az ő kis ,,versenyeseivel”. A felkészülés terjedelme úgy gondolom az az idő, amióta tanulok nyelvtant. Természetesen a versenyek előtti időben kicsit jobban fókuszálok, de összességében szükség van arra a tudásra is, amit általános iskolában szereztem.
– Mit jelent számodra ez a díj?
– Én nagyon boldog és hálás vagyok, hogy ilyen jól sikerült a verseny. Úgy gondolom, hogy ez egy szép ,,vég” a gimnáziumi éveimre nézve, s bízom benne, hogy pár év múlva már valami ,,kezdeteként” tekinthetek vissza erre az időszakra.
– Milyen szerepet játszik ez az eredmény a jövődre nézve? Mik a terveid, hogyan tovább a Gimnázium után?
– Összességében nekem ez egy kihívás volt sok örömmel vegyítve. Nem nyerni mentem, nem másokat ellenfélnek tekinteni, hanem élvezni az anyanevemnek a helyes használatát. A tanárnő nem csak egy versenyre készített fel, hanem megtanított arra, hogyan tudok színesebben, helyesebben nyilatkozni (írásban/szóban) bármilyen helyzetben.
D.P.