30 éves a Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör

Interjú a PSMK elnökével, Ricz Róberttel – 2.rész

Emlékeztetőül: Harminc évvel ezelőtt, 1991. január 25-én alakult meg Óbecsén a magyar kultúra ,,központja’’, megannyi gyermek, fiatal és idős művész második otthona, a zene, a tánc, az irodalom és a képzőművészet kincsestára, a Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör. Múltról, jelenről és jövőről, szakcsoportokról, az Alsóváros szívében elhelyezkedő épületről, valamint a 30 év szép és kevésbé szép pillanatairól Ricz Róberttel beszélgettem, aki immár 15 éve vezeti a kultúrkört szívvel-lélekkel.
(Az interjú első részét az előző számban olvashatták)
Melyek azok a legjellegzetesebb momentumok, amelyek kiemelkedtek a 30 év alatt, és amelyek mai napig meghatározzák a kultúrkör munkásságát?
– Több olyan momentum van, amely nagyban meghatározta az egyesület életét. Említettem már az épület felújítását, de említhetem a Petőfi-szobor felállítását 2012-ben, de mondhatom azt a pillanatot is, amikor úgy döntöttünk, hogy szabadtéren szervezzük meg a Szent István-napi rendezvényünket. Csoportjaink munkásságában is vannak ilyen pillanatok: amikor a Szelence táncegyüttes először nyerte el a kiválóan minősült címet, amikor a Kiscimbora táncegyüttes először vett részt a néptánc-antológián Budapesten, egyedüli határon-túli együttesként, amikor a modern tánccsoport először jutott ki a világbajnokságra Olaszországba, de az is nagyon fontos számunkra, hogy az Évadzáró és Karácsonyköszöntő műsorunkat kétszer kell előadnunk, annyi az érdeklődő, annyian szeretnék megnézni a műsorunkat. A díjak is sokat jelentenek az egyesület részére, Óbecse község díja 2011-ből, illetve a csongrádi Város Közösségéért Díj, amit tavaly októberben vehettem át.
Hány szakcsoporttal indult anno a PSMK és hány szakcsoport működik ma?
– Ha jól emlékszem, akkor egy alapfokú tánciskolával és amatőr színjátszó-csoporttal indult el a kultúrkörben a munka a kilencvenes évek elején. Ma ez már kiszélesedett, mintegy 300 tagunk van, a legfiatalabb tagjaink három évesek, míg a legidősebb tagjaink nyolcvan év körül járnak. A legnépesebb a néptánc-szakosztály, ahol hét korcsoportban folyik a szakmai munka heti rendszerességgel, Cseszák Korcsik Anikó és Cseszák Balázs, illetve Kisimre Szerda Anna és Kisimre Árpád vezetésével. A népzenei- és népdalszakosztályunk is igen népes, a Botra férfi és a Dúdoló női énekcsoportok mellett a Szelence énekegyüttes, a Csincsele, a Csicsörke, a Pendely és a Csintekerintő csoportunk dolgozik. Emellett szólistákkal és duókkal is foglalkozunk. A társas- és modern tánccsoport négy korcsoportja dolgozik, amelyeket Tóth Martina, Gyurcsik Heléna, Bozsóki Nina és Beretka Karina irányít. Ők főleg show-dance koreográfiákat táncolnak. Ezen felül a Szivárvány festőcsoport dolgozik a kultúrkör keretein belül, ahol az amatőr festészet iránt érdeklődők csoportosulnak. Őket Tót Kása Piroska vezeti.
A közeljövő és a távolabbi jövő felé nézve, mi minden szerepel a tervek között? Hol látja a kultúrkört 5, esetleg 10 év múlva?
– Hosszú- és rövidtávú terveink is vannak. Május végén remélem sikerül nagyszabású rendezvény keretén belül megünnepelni a fennállásunk harminc éves évfordulóját, de a 2021-es évben is tervezünk kétnapos Szent István-napi rendezvényt, lesznek pályázatok gyermekeknek, szavalóversenyek és kézműves foglalkozások, népzenei-, néptánc- és modern-tánc műsorok, illetve a nyár folyamán táborok is. Elkészült a mellettünk lévő épület, a Nikola Tesla 36-os ház lebontási- és újraépítési terve, ahová egy ifjúsági szállót és táborhelyet tervezünk kiépíteni sok-sok egyéb kiegészítőkkel, mint például egy konferencia-terem, próbaterem, konyha és ebédlő és nyári színpad. Nagyon remélem, hogy a honatyák is méltónak találják, hogy a következő években is támogassák a Petőfi kultúrkört, hogy tudjunk dolgozni, alkotni és szórakoztatni. Henry Ford idézetével szeretném befejezni gondolataimat: „Ha összejövünk, az a kezdet, ha összetartunk, az a haladás, ha összefogunk, az a siker”.

D.P.