Óbecse

Húsvét, Krisztus feltámadásának ünnepe

Idén április 4-én ünnepeljük a legősibb és legjelentősebb keresztény ünnepet, Jézus Krisztus feltámadását.
A Húsvétot megelőző vasárnap, azaz Virágvasárnap Jézus szamáron való diadalmas jeruzsálemi bevonulásáról emlékezünk meg. A virágvasárnapi misén kerül sor a hagyományos barkaszentelésre. A szentelt barkának az állattartásban jósló, varázsló, rontás elleni szerepet tulajdonítottak, de más hiedelmek is fűződnek hozzá, mint például а villőzés. Virágvasárnaphoz kötődő hagyomány a kiszehajtás. A lányok menyecskeruhába öltöztették a szalmabábut, amit végigvittek a falun. Miután levetkőztették a babát, a szalmát a vízbe dobták vagy elégették, mint a tél, a böjt, a betegség szimbólumát. Nagycsütörtökön, az utolsó vacsorán Jézus búcsút vett tanítványaitól és felkészült az áldozatra. A szentmisén, miután elnémultak a harangok, helyüket fakereplők veszik át. Nagypénteken Krisztus szenvedéseire és keresztre feszítésére, kereszthalálára emlékezik a keresztény egyház. Ilyenkor böjti ebéd kap helyen az asztalokon. Rántott leves, tojásos, tejes ételek, tészta, bableves, mákos tészta – a legnépszerűbb fogások ezen a napon. Amennyiben Nagypénteken esik az eső, tavaszt jósolnak, ellenben, ha szép idő mutatkozik, akkor rossz lesz termés. A víz különösen jelentős szerepet játszik ezen a napon, úgy vélik tisztító erővel bír. Úgy tartja a hagyomány, aki Nagypénteken napfelkelte előtt megfürdik, azon nem lesz beteg, sőt, meg is szépül. A Nagyszombat az örömünnep kezdete. Az ősegyházban Krisztus haláláról megemlékezve a nagyhét három utolsó napján eloltották a gyertyákat és csak a föltámadás ünnepére gyújtották meg újra. Az új tűz meggyújtása a feltámadott életet szimbolizálja. A Húsvétvasárnap egyben a tavaszvárás és a tavasz eljövetelének ünnepe is. A Biblia szerint Jézus, a keresztre feszítése után a harmadik napon feltámadt, kereszthalálával megváltotta az emberek bűneit és győzelmet aratott a halál felett. A Húsvét a feltámadás és az újjászületés jelképe. A Húsvéthétfő legközkedveltebb szokása a locsolkodás, ami az asszonyi termékenység serkentéséhez kötődik. A víznek tisztító, termékenységvarázsló jelentést tulajdonítottak. Régen vödörrel locsolták meg a legények a leányokat, ma azonban már illatos vízzel, kölnivel indulnak locsolkodni locsolóversek vagy mondókák kíséretében. A lányok hímes tojást, édességet, pálinkát adtak a locsolkodóknak.

Kellemes Húsvéti Ünnepeket!

D.P.