“Ez pályafutásom legjobb éve”
Az óbecsei Zavarkó Vilmos a szerbiai válogatott tagjaként négy aranyéremmel tért haza a kolozsvári teke-világbajnokságról
Május május végén tartották meg Kolozsvárott az egyéni felnőtt korosztályú teke-világbajnokság, ahol minden idők legjobb tekézője, az óbecsei Zavarkó Vilmos szerb színekben állt pályára a csapattársaival, és a hét megszerezhető aranyéremből négyet hoztak haza.
Vilmos a szlovákiai Zólyombrézó Sport nevű klubjának a tekézőjeként is elégedett lehet a szezonnal.
– Évek óta a világ élvonalában vagy, de a mostani szezon különösen jól sikerült. Te hogyan értékeled az idei eredményeidet?
– Ez a 2018-as év eddigi pályafutásom legjobb éve még akkor is, ha a világkupán csak a harmadik helyen végzett a klubcsapatom, amellyel viszont megnyertük a BL döntőt. A szerb válogatottal a világbajnokságból sikerült kihoznunk a maximumot. Szerbia három aranyérmet nyert, nekem sikerült megvédenem a 2016-os egyéni világbajnoki címemet sprintben és egyéniben is, és az összetettben is miénk let az első hely. Ennél többet kívánni sem lehet.
– A világbajnokságon mindenben a legjobb lettél, az egyénit például úgy nyerted meg, hogy minden ellenfeledet maximális különbséggel (4:0 arányban) múltad felül, csak a sprintszámban szorongattak meg egy kicsit. Hogyan viselik a magyar, német, horvát riválisok, hogy évek óta egyik nagy versenyen sem tudnak lekörözni?
– Minden játékos arra vár, hogy nekem legyen egy rosszabb mérkőzésem és ezt kihasználva kiejtsenek a versenyből, de én szerencsére a nehéz helyzetekből is tovább tudok lépni, és esélyt sem adok nekik erre. Egyébként jóban vagyunk, meccs előtt barátkozunk, de amikor egymás ellen pályára lépünk, akkor megszűnik a barátság.
– Tapasztalatod szerinted milyen a sportág megbecsülése Szerbiában?
– A tekesport évről évre sikeresebb, minden versenyt megnyerünk, de a sportág elismertsége nem javul. Ez bánt, mert ez a legsikeresebb sport az országban, de még egy miniszteri fogadásban sem volt részünk. Kicsit olyan érzésem van, hogy minél nagyobb eredményeket érünk el, annál rosszabbak a körülmények.
– Ingázol Óbecse és Zólyombrézó között. Hogyan lazítasz és milyen terveid vannak?
– Rendszerint csütörtökön utazom föl, aznap edzek, pénteken pihenek, szombaton lejátszom a meccset és jövök haza. Hétfőn és szerdán Topolyán edzek, esetleg csütörtökön is, ha éppen pénteken utazom el. A szabadidőmben a haverokkal sütögetünk, teniszezünk, és a házépítés is sok kötelezettséggel jár. Tíz év múlva ha nem is fejezem be a tekézést, de egy közelebbi klubban szeretném folytatni a pályafutásomat akár Szegeden, akár itthon. Óbecsén szeretném leélni az életemet.