Üvegbe zárt titkok

Az óbecsei Saša Nikolovski kertjében kapálás és vegyszerhasználat nélkül teremnek a koktélparadicsomok és az elfeledett vagy messziről jött különös növények is

Tudják-e, mi az a mizuna? Ismerik-e a borágót? Ettek-e már kerti labodát? Egy óbecsei családi ház udvarán, emelt kerti ágyásokban, ropogós zöldek, égig érő csalánok, gurulós cherryk, különös fűszernövények, szokatlan zöldségek, hasznos gazok és ehető virágok között Saša Nikolovski arról mesél: hogyan lehet egyetlen kapavágás és mindenféle vegyi növényvédőszer nélkül gazdag és ízletes termést hozó biokertet művelni. Mire hol szerbül, hol magyarul beszélve végigkalauzol a csodakerten, megtudom azt is, hogy a mizuna (mizuma, mustárspenót, namenia, kiotói vízizöld vagy sárkányfogó saláta) egy kínai eredetű, de jobbára Japánban elterjedt immunerősítő csoda, a borágó (népies nevén uborkafű, borvirág vagy borecs) gyógyteaként és fűszerként is remek, a francia vagy angol spenót (más néven laboda) pedig hajdan általánosan elterjedt főzeléknövény volt.
Saša Nikolovskinak a tudás átadása a vérében van: tanárként dolgozik, és habár nem kertészetet, hanem szerb nyelvet és irodalmat tanult, az óbecsei Bratstvo Általános és Középiskola virágkertészet-szakos diákjainak mély hivatástudattal tanítja a növénynevelés fortélyait. Amikor jómaga 20 évvel ezelőtt elkezdett kertészkedni, sokat bújta a szakkönyveket és rengeteget kísérletezett. Az utóbbi hét évben vallhatja magát biokertésznek, akinek a hobbija valóságos szenvedély és tudatos életmód lett.
„Hét évvel ezelőtt tele voltak a rózsáink tetvekkel, de katicabogarakkal is. Nem vitt rá a lélek, hogy a tetvekkel együtt őket is elpusztítsam – így kezdődött a biokertészkedésem. Sokan azt gondolják, hogy a biokertben nem permetezünk. Dehogynem, csak bolti vegyszerek helyett ezt mi például gyógyteával, joghurttal vagy kefirrel tesszük. A vegyszeres növényvédelem nem jobb ezeknél a házi szereknél, csak ezekkel nekem többször kell permeteznem. Ha emellett azt is megtanuljuk, hogy miként párosítsuk egymással a növényeket, a kert jóformán önmagát gondozza, a mi feladatunk csak az lesz, hogy biztosítsuk számára a fejlődéséhez szükséges természetes tápanyagokat.”
Saša az elmúlt hét évben se ásót, se kapát nem használt a kertjében, mert szalmával borítja a földet.
„ A föld élő szervezet, tele mikroorganizmusokkal: a felső rétegében olyanok vannak, amelyeknek szükségük van oxigénre, alattuk pedig olyanok találhatók, amelyek enélkül is megélnek. Ásással, kapálással ezt a rendszert bolygatjuk meg, miközben szalma alatt a föld él és végzi a maga dolgát. Ha nem tartjuk tiszteletben a természet törvényeit, egy napon pusztasággá változik a föld. Az én kertemben a gondos törődésnek köszönhetően természetes egyensúly uralkodik és nincs gaz, legfeljebb olyan növény, amelynek még nem találtam meg a szerepét.”
Saša 170 négyzetméteren gazdálkodik, és rengeteg növényt termeszt: a már említett furcsaságok mellett ő már akkor termelt brokkolit és articsókát, amikor felénk ezeket legfeljebb hírből ismerték az emberek, de van itt spárga, cukkini, mángold, fehér padlizsán, koriander, koreai menta, vadsaláta és még számtalan fűszernövény, gyógynövény és zöldség. A szomszédok permetezésétől buja növényekből álló magas és sűrű tamponzónával óvja őket.
Saša büszke arra, hogy az ő növényei erősek, ellenállóak, sokat teremnek és finomak. A kert terméseiből leginkább saláták, szószok és mustárok készülnek, de lekvárt is szokott főzni. A hírnevét elsősorban a kézműves vásárokon megismert remek salsa szószoknak köszönheti, amelyekből tavaly 700 üveg kelt el rövid idő alatt. Ahhoz viszont, hogy hagymából, paradicsomból, paprikából és fűszerekből igazán ütős ízeket sikerüljön kihoznia, a tanulás és a kísérletezés mellett már némi kreativitásra, jó ízérzékre és egy kevés szerencsére is szüksége volt.
„ A napon szárított, olívaolajban eltett paradicsommal kezdődött, majd a salsák készítésével folytatódott a termések feldolgozása. Imádom a szárított koktélparadicsomot meg a szószokat is, ezeket kezdetben csak magamnak és a családomnak készítettem. Az egyik salsám recepje egyenesen Mexikóból érkezett egy olyan ismerősömtől, akivel egy online játék során kerültem kapcsolatba. Egyik levelemben megemlítettem neki, hogy szeretnék salsát készíteni, ő pedig megosztotta velem a nagymamája zöld salsa receptjét, amit én annyiban módosítottam, hogy ecet helyett citromot tettem bele. A piros salsa viszont már teljesen a saját ízlésem szerint, több napig tartó kísérletezéssel készült el.”
Saša kedvence a paradicsom, abból is a koktél-fajták. Ezekből kerül a salsákba, de a szárított paradicsom is ebből a legfinomabb.
„Az első koktélparadicsomot úgy tíz évvel ezelőtt ültettem el, de ma már legalább húszféle található a kertemben, és ezek mind a saját fajtáim. Számomra ez a legfontosabb növény, ezt használom a legtöbbet az általam készített termékekhez. Olyan koktélparadicsomokat fejlesztettem ki, amelyek a legjobbak a szárításhoz: őrzik a koktélparadicsom ízét, de a termésük elég nagy ahhoz, hogy ne vesszen el az aszalás során, és a héjuk sem vastag. A csilipaprikákat is szeretem, ezeket is csak kezdetben vásároltam, később viszont már saját magról neveltem őket. Nemrégiben például Macedóniából szereztem be bolíviai szivárvány csili paprikát, ami apró, gyönyörű és csípős, de a termése csak nagyjából 2 centiméteres. Mára sikerült ebből a paprikából egy azonos tulajdonságokkal rendelkező, de 6-8 centiméteres terméssel rendelkező változatot kinevelnem.”
A salsák sava-borsát a fűszerezés adja meg, de ez a hozzávaló maradjon egyelőre a kertész titka. Jelenleg hatféle salsa szerepel a kínálatában, ezekből az idén már ezer üveggel szeretne készíteni, de továbbra is lesznek szárított fűszerei és olajban eltett aszalt paradicsoma is – mindegyik tartósítószer és egyéb adalékanyag nélkül. Termékeit nemrégiben az újvidéki Technológiai Egyetemen is bevizsgáltatta, ahol hivatalos megállapítást nyert: Saša kertjének kincsei még nyomokban sem tartalmaznak herbicidet vagy peszticidet.
„Elégedett vagyok, mert amellett, hogy nyugalmat és teljességet élek át a kertemben, imádom a terméseit, és főzni is szeretek belőlük. Érdemes biokertészettel foglalkozni akár kis területen is, de kitartást és sok tanulást követel. Előttem is még sok feladat áll, de borzasztóan élvezem, hogy a virágokkal, zöldségekkel, rovarokkal és madarakkal teli kertemet én teremtettem meg. Ez az öröm minden fáradtságot megér.”
Forrás: Magyar Szó, szerző: Fehér Rózsa