Közeleg a Húsvét

Szokások, hagyományok az ünnep közeledtével
A Húsvét a keresztény világban Jézus Krisztus feltámadásának napja. Idén április 12-én ünnepeljük a legősibb és legjelentősebb keresztény ünnepet.
Virágvasárnapon, azaz a Húsvét ünnepét megelőző vasárnap, Jézus szamáron való diadalmas jeruzsálemi bevonulásáról emlékezik meg az egyház. A körmenet népe a falakon kívül gyülekezett, ahol a pálmaszentelés történt. Azokon a helyeken, ahol a pálmafa nem honos, a tavasszal korán bimbózó ágak helyettesítették a pálmát, mint például nálunk a barka. Ezért a virágvasárnapi misét a mi térségeinken barkaszentelésnek is nevezik. A szentelt barkának az állattartásban jósló, varázsló, rontás elleni hatékonyságot tulajdonítottak, de számtalan más hiedelem is fűződik hozzá. Ilyen például а villőzés. A lányok díszes, villőnek nevezett fűzfaágakkal járták a falut, amiket leggyakrabban szalagokkal és kifújt tojásokkal ékesítettek. Virágvasárnapi hagyomány volt a kiszehajtás is, amikor a lányok egy szalmabábut menyecskeruhába öltöztettek. Ezt később végigvitték a falun, majd levetkőztették, a szalmát pedig a vízbe dobták vagy elégették, hiszen az a tél, a böjt, a betegség megszemélyesítője volt.
Nagycsütörtök az utolsó vacsora napja, amikor Jézus a búcsút vett tanítványaitól és felkészült az áldozatra. A szentmisén a glória után megszólalnak a harangok, majd elnémulnak, helyüket pedig a fakereplők foglalják el. Ez a Krisztus kínszenvedésekor elnémult apostolok félelmét és a gyászt szimbolizálja. Nagycsütörtököt egyébként zöldcsütörtöknek is nevezték, sok házban spenótot, friss sóskát, vagy csalánt főztek, hiszen az a hiedelem járta, hogy így jobb lesz a termés.
Nagypénteken Krisztus szenvedéseire és keresztre feszítésére, kereszthalálára emlékezik a keresztény világ. Ilyenkor rántott leves, tészta, ecetes-hagymás hal, tojásos, tejes ételek vannak terítéken, de böjti ebédnek számít a bableves és a mákos tészta is. Nagypénteken a hagyomány szerint nem sütnek kenyeret, még a tüzet sem gyújtják be, mert a hiedelem szerint a kenyér kővé válik. A Mivel a Nagypénteket a keresztény egyházban ez Jézus megfeszítésének emléknapja, nem vélték szerencsés napnak. Ilyenkor általában tiltották az állattartással kapcsolatos munkákat, mert úgy tartották, hogy akkor megbetegednének, vagy nem lennének szerencsések. Időjárással kapcsolatos jóslások is jellemzőek erre a napra. Eső esetén jó tavaszt jósolnak, viszont, ha nagypénteken szép időre ébrednek, akkor rossz lesz termés. A víz különösen jelentős szerepet játszott ezen a napon, úgy vélik tisztító erővel bír. A hagyomány szerint, aki nagypénteken napfelkelte előtt megfürdik, azon nem fog a betegség, sőt, megszépül. A nagypénteki fürdést jószágoknál is alkalmazták, szintén egészségmegőrzés céljából.
A Nagyszombat a húsvéti örömünnep kezdetét jelenti. Este tűzszenteléssel kezdődik az ünnep. Ezt a VIII. századból eredő pogány szertartást követi a keresztvíz-szentelés. Az ősegyházban Krisztus halálának emlékezetére a nagyhét három utolsó napján eloltották a gyertyákat és csak a föltámadás ünnepére gyújtották meg újra. Az új tűz meggyújtása a feltámadott élet szimbóluma.
Azon kívül, hogy a Húsvét a keresztények legfontosabb ünnepe, a Húsvétvasárnap a tavaszvárás és a tavasz eljövetelének ünnepe is. A Biblia szerint Jézus, a pénteki keresztre feszítése után a harmadik napon, vasárnap feltámadt, kereszthalálával pedig megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával győzelmet aratott a halál felett. A Húsvét, mint a feltámadás és az újjászületés jelképe, egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is. Ilyenkor nem főztek, nem dolgoztak, semmilyen házimunkát nem végeztek. Húsvétvasárnap és Húsvéthétfőn a böjti tilalom után újra táncolhattak. A tradicionális húsvéti ételeket, sonkát, kalácsot, tojást, sőt még a bort is, a katolikus hívők szentelni vitték a templomba. A zöldág-járás a természet megújulását jelképező énekes játék. A lányok és legények kézfogással sorba állnak és a sor mindkét végén kaput tartanak zöld ággal a kezükben. A sor egyik vége átbújik a sor másik végén lévő kapu alatt, így mennek végig a falun. Ehhez kötődik a Bújj, bújj zöld ág! című ének is.
A Húsvéthétfő legismertebb hagyománya a locsolkodás, amikor locsolkodni indulnak a legények a faluba.  A locsolkodás az asszonyi termékenység serkentését jelképezi. A víznek tisztító, termékenységvarázsló jelentést tulajdonítottak. Régen gyakran erőszakkal a kúthoz hurcolták a lányokat, és vödörrel öntötték rájuk a vizet. Az illatos vízzel, kölnivel való locsolás locsolóversek, mondókák kíséretében már újabb szokás, amely a múlt század közepén vált hagyománnyá. A lányok a locsolkodóknak hímes tojást adtak, sokszor édességet, kalácsot vagy pálinkát is.
Ne hagyjuk, hogy az ünnepet elrontsa a világban uralkodó rendkívüli helyzet. Legyen a Húsvét áldott, békés, szeretteink körében töltött, és hozzon sok jót, elsősorban egészséget minden családnak. Kellemes Húsvéti Ünnepeket!