Életre kelt a becsei vár

Az óbecsei Városi Múzeum kiállításán digitális rekonstrukciós módszerekkel mutatják be a közönségnek a ma már csak alapjaiban létező erődítményt

A becsei vár digitális modelljeit Igor Bajić készítette el

A becsei vár címmel nyílt kiállítás július 6-án az óbecsei Városi Múzeumban. A Törökbecse mellett lévő vár történetét kevesen ismerikazt, hogy hogyan is nézett ki évszázadokkal ezelőtt, digitális rekonstrukciós módszereknek és egy 3D-s nyomtatással készült makettnek köszönhetően tekinthetik meg azok, akik augusztus végéig ellátogatnak a múzeumba.

A 14. századi erődítmény kialakulásához és a település fejlődéséhez is nagyban hozzájárult az, hogy Becse egy fontos középkori úton volt, amely Bácskát és Magyarország nyugati területeit Erdéllyel és az Al-Dunával kötötte össze. A vár urai az évszázadok során cserélődtek, magyar királyok, keresztesek, szerb despoták és török szultánok is irányították. A 18., a 19. és a 20. században többször felrobbantották, ezért ma csak az alapjai láthatók.

Az utóbbi években több régészeti kutatás is folyt a várnál, de a kiállítás elsősorban nem ezeket a leleteket mutatja be. Raško Ramadanski, a kiállítás szerzője és az óbecsei Városi Múzeum archeológus kusztosza szerint erről a Törökbecse melletti várról a helyiek, de még a szakmaibeliek is keveset tudnakezt a hiányt szeretnék pótolni most ezzel a rekonstrukciós kiállítással.

A becsei vár digitális modelljeit Igor Bajić készítette el

Mi ezzel a kiállítással azt szeretnénk bemutatni, hogy mikor és hol épült meg a vár, az archeológiai kutatások eddigi eredményeire ezúttal nem fókuszáltunk. A kiállítás igazán innovatív, ugyanis egy olyan interdiszciplináris, vegyes koncepcióról van szó, amelyben történelmi, archeológiai és topográfiai ismereteket ötvöztünk. A becsei várat nem lehet kisajátítani: a becsei vár törökbecsei és óbecsei is, amennyire magyar, annyira szerb, sőt a kereszténység mellett az iszlám is nyomott hagyott rajta – ez a Tisza mellett épült vár a közösségről szól – mondta a megnyitón Raško Ramadanski.

Digitális rekonstrukciók és 3D-s nyomtatással készült makett is mutatja, milyen lehetett fénykorában a becsei vár, amelyről az első írásos adat 1304-ből származik.

Ez az André Károly törökbecsei helytörténész gyűjteményében szereplő fénykép 1960-ban készült a vár romjainál

Akkor még a források Hozinis, azaz Hasznos váraként jelölték. 1338ban egy házassági szerződésben szerepel egyként a Hozinis és a Becse megnevezés, innen tudhatjuk, hogy ugyanazt a várat jelöli a kettő. Fénykorában uralkodóknak, hadvezéreknek, despotáknak adott otthont. Tekintettel arra, hogy Becse regionális székhelyként és jelentős összegeket beszedő vámházként is fontos szerepet töltött be, gyakran került feudális földesurak vitáinak a kereszttüzébe, mert sokan szerették volna megkaparintani. A Tisza bal partján álló várat az 1699-es karlócai béke következtében 1701-ben le kellett rombolni – mondta Surányi Roland óbecsei történész.

Bár a törökbecsei árterületen ma már csak egy kis falszakasz és némi toronymaradvány emlékeztet az egykori erődítményre, ez tekinthető az ország egyetlen valamelyest megmaradt középkori és kora újkori tiszai várának. A vár történetét hamarosan előadáson is ismertetik majd az óbecsei Városi Múzeumban

F.R.