Ép testben ép lélek

Az óbecsei Than Emlékházban hetedikes tanulóknak tartottak foglalkozást az egészséges táplálkozás és a rendszeres mozgás fontosságáról

Ép testben ép lélek címmel tartottak június 14-én interaktív gyermekfoglalkozást az óbecsei Than Emlékházban.

Dr. Koncz Gyula az egészséges táplálkozásról tartott előadást

Koncz Gyula Péterrévén dolgozik általános szakorvosként, a páciensei között minden korosztály megtalálható. A helytelen táplálkozás és a mozgáshiány a gyerekek fizikai és pszichikai fejlődésére is kihat – ezeket a tapasztalait osztotta meg a diákokkal, és lapunk kérdéseire is válaszolt.

Mit jelent valójában az egészséges táplálkozás?

Olyan ételek bevitelét, amelyek biztosítják a szervezet számára azt az energia-, ásványi anyag-, vitaminés tápanyagmennyiséget, hogy tartósan egészségesek tudjunk maradni és ellen tudjunk állni a vírusok és baktériumok támadásainak. Ezáltal csökken a kockázata az ún. népbetegségek kialakulásának. Az egészséges táplálkozásnak változatosnak kell lennie, emellett mindig nyugodtan, lassan együnk, alaposan rágjuk meg a falatot, mivel az emésztés a szájban kezdődik. A folyadékot se hirtelen fogyasszuk, mivel sokkolhatja az emésztőrendszert.

Milyen betegségekkel hozható összefüggésbe a helytelen táplálkozás?

A daganatos betegségek, elsősorban a bélrák kiváltó oka a genetikai tényezők mellett a hús, a tartósított húskészítmények túlzott fogyasztása. A szívés érrendszeri betegségek nagy százaléka is megelőzhető lenne, ha csökkentenénk a só és a telített zsírok bevitelét, valamint növelnénk a rostfogyasztást. A cukorbetegséget is a túlzott energiabevitelhez köthetjük, ami a mozgásszegény életmóddal összekötve sok más egészségügyi problémát is előidéz.

Hogyan épül föl az ideális táplálkozás?

Az étrend alapját a gabonafélék alkotják. Naponta többször kell fogyasztani őket, főleg a teljes kiőrlésűeket, amelyek a B-vitaminok széles skáláját biztosítják, nyomelemekben gazdagok és mivel rostokban is bővelkednek, nagy százalékban csökkentik a bélrák kialakulásának a kockázatát, valamint az aranyér és székrekedés kialakulását. A zöldségeket, főzelékféléket, gyümölcsöket napi szinten több alkalommal ajánlatos fogyasztani a bennük lévő nyomelemek, vitaminok és rostok miatt, de nem elhanyagolható a gyümölcsök cukortartalma sem. Mivel az értékes anyagok nagy része hőkezelés hatására elbomlik, ajánlatos a rövid hőkezelés vagy a nyers fogyasztás.

A tej és tejtermékek megítélése még szakmai körökben sem egyértelmű…

Meg kell válogatni, honnan és milyen formában fogyasztjuk a tejet, tejtermékeket. A tej napi 1-2 csészével fogyasztva biztosítja a kálciumszükségletet, az élőflórás tejtermékek napi bevitele pedig természetes probiotikummal látja el az emésztőrendszert, elősegítve az emésztést. A tej a kálcium felszívódásához szükséges D-vitamint is tartalmazza, fontos a gyerekek számára a csontállomány felépítéséhez, a felnőtteknél pedig a csontritkulás megelőzésénél, de figyelni kell a mennyiségre. A tejnek jelentős az A-, B1-, B2-, B12-vitamin, magnéziumés cinktartalma is.

Mi a helyzet a húsokkal és húskészítményekkel?

A fehér húsok – csirke, pulyka, nyúl – előnyt élveznek. Minden fiatal jó- szág húsa ajánlott a fogyasztásra, mivel a zsírtartalma alacsony. A szárnyasok közül legzsírosabbnak a libahús számít. A marhahúsfogyasztásnál is válogatni kell a húsfajták közül, legzsírosabb a marhahát és a bélszín, a disznónál pedig a lapocka. A húsok teljes értékű fehérjéket tartalmaznak, B12-, B6-, B1-, B2-vitamin található bennük, az ásványi anyagok közül pedig jelentős a cink-, vas-, kálcium-, kálium-, nátriumtartalmuk. A húskészítmények sóés zsírtartalma igen magas, bizonytalan minőségű húsokból készülnek, és a hőkezelés miatt csökken a tápértékük is, amit ipari szója hozzáadásával igyekeznek javítani, ami nagyobb mennyiségben fogyasztva hormonális zűrzavart is okozhat a szervezetben. A húskészítményekbe aromákat tesznek, a hagyományos füstölés helyett pedig füstoldattal dúsítják. A natrium-glutamát a felvágottak ellenállhatatlan ízét biztosítja, de felelős a rák, az asztma, a szívbetegségek, az agyi elváltozások, a hormonális problémák, a meddőség kialakulásáéért is, a foszfátanyagok pedig viselkedészavart okozhatnak a gyerekeknél. A halhús rendszeres fogyasztása kedvezően hat a szervezetre többek között a benne levő telítetlen zsírsavak miatt, melyek vérzsírcsökkentő, gyulladáscsökkentő hatást gyakorolnak a szervezetre.

Mi a helyzet a tojással?

A tojás biológiai értéke jelentős, mivel könnyen emészthető és a szervezet könnyedén be tudja építeni a belőle nyert aminosavakat. A tojássárgája is rengeteg tápanyagot tartalmaz. Egyidőben a tojást tiltólistára tették, mivel őt okolták a szervezetben megjelenő ún. rossz koleszterin magas értékeiért, de bebizonyították, hogy a szervezet maga állítja elő az LDL koleszterin kétharmadát. Fontos, hogy milyen tenyésztésű tyúkoktól származik, mivel a ketreces tartásúak tápot esznek és rendszeresen kezelik őket antibiotikummal, ami belekerül a tojásba is. A heti ajánlott mennyiség 3-4 db.

A zsírokat a napjainkban ismert népbetegségek előidézőjeként emlegetik.

A felvett energia 30 százaléka a zsírokból ered, és nélkülözhetetlenek a vitaminok feloldásához is, de amikor arra hivatkoznak, hogy az elődeink is zsírosan táplálkoztak, azt elfelejtik, hogy akkor másként éltek! Ma mozgásszegény életmódot folytatunk, ezért korlátoznunk kell a zsírbevitelt, főleg a telített zsírsavakat tartalmazó disznózsírt, szalonnát, kolbászt, vajat, tejfölt, belsőségeket stb. A telítetlen zsírok bevitelét is szabályozni kell a magas energiatartalmuk miatt.

Mit tartsunk szem előtt a vitaminok fogyasztásakor?

A változatos táplálkozással biztosítani tudjuk a vitaminszükségletet, de oda kell figyelni a mennyiségre és a beviteli módra, mert hőkezeléssel megemmisül egy bizonyos része a tápanyagban megtalálható vitaminoknak. A C-vitamint az emberi szervezet nem tudja előállítani, viszont sok folyamatban szerepet játszik. Az ajánlott napi 80 mg csak nagyon ideális esetben elegendő, viszont a túlzott fogyasztása sem jó hosszú távon, ugyanis felborulhat a vasháztartás és a vesekő kialakulásának megnő az esélye. A napi 500 mg talán a legoptimálisabb dózis, de szétosztva legalább 3 részre, étkezés közben, hogy elkerüljük a gyomorpanaszokat. A gyerekeknél fokozottan oda kell figyelni a fehérje, a vitaminok és az ásványok bevitelére, mert növekszik a csont, az izom és az idegrendszer. Az immunrendszer működésére is nagyban kihat a gyerekkorban elfogyasztott tápanyagok minősége. Az elhízás kezdetei ehhez a korhoz köthetők. Az elhízott gyerekek nagy hányada felnőtt korában is súlyfelesleggel küzd, és nagyobb arányban jelenik meg náluk a cukorbetegség, a szívés érrendszer betegsége, valamint a krónikus bronchitisz is. A mozgásszervi elváltozások is gyerekkorban alakulnak ki.

Milyen családon belüli szokásokat ajánlatos kialakítani ahhoz, hogy a gyerekek ételekhez fűződő kapcsolata egészséges legyen?

Fontos, hogy a gyerekek megismerkedjenek az egészséges ételek alapanyagaival és az elkészítés módjával. Ajánlatos úgy kialakítani a napi étrendet, hogy a tányér egyharmad része zöldségféle, egyharmad része gabonaféle, egyharmada pedig felerészt fehérje, hús és felerészt gyümölcs legyen. Ahogy eléri a gyerek a felnőttkort, lassul az anyagcsere, és csökken az igény is az energiabevitelre. Ebben az időszakban ajánlatos jobban odafigyelni a szénhidrátbevitel csökkentésére, a mozgás fokozására, mert ilyenkor jelenik meg a túlsúly.

Mire figyeljünk oda az élelmiszerek vásárlásakor?

Figyeljünk oda arra, hogy mit tartalmaz a kiválasztott termék. Ha csak lehet, használjunk teljes kiőrlésű lisztből készített tésztát, kenyeret, pékárut, barna rizst. Süssünk magunknak kenyeret! A barna lisztnek magasabb a rosttartalma, a szénhidrátok viszont nehezebben szívódnak fel, nem emelik meg hirtelen a vércukorszintet, sokkal kevesebb mennyiségtől is jóllakottságot érzünk. A kész élelmiszerek közül mindig a kevésbé feldolgozottat kell választani, mivel minőségük romlik a feldolgozás során a zsírtartalmuk többnyire az ajánlott mennyiség többszöröse, az ízfokozók, tartósítószerek pedig allergénhatást válthatnak ki. Kerülni kell az olyan ételeket, amikben feldolgozott növényi olaj, margarin található, ugyanis az onkológusok rájöttek, hogy ezek túlzott fogyasztása kapcsolódik bizonyos daganatos betegségek kialakulásához. Ajánlatosabb a többszörösen telítetlen zsírokat tartalmazó ételek fogyasztása, mint a halak, mogyorófélék, hidegen sajtolt növényi olajak. A fehérjebevitel fontos az aminosavak miatt. Napi szinten 3 részre szétosztva kell bejuttatni a szervezetbe akár állati (csirke, pulyka, nyúl, hal), akár növényi (hüvelyesek) eredetűek, de semmikép se proteinpor formájában, mivel ez a forma nagyon leterheli a veséket és veseelégtelenség kialakulásához vezethet. Meg kell válogatni, mikor és hol vásárolunk! A piaci árunak nincs párja! Fontos lenne a hústerméket is termelőtől vásárolni, mivel ezek minőségesebbek.