… és megszólaltak a szülőföld néma sebei

Péterrévén bemutatták Pintér József legújabb, a péterrévei 1944-45-ös vérbosszút bemutató kötetét

…és megszólaltak a szülőföld néma sebei címmel mutatták be július 23-án a péterrévei könyvtárban Pintér József helytörténész legújabb kötetét, amelyben az 1944/45-ös péterrévei eseményeket tárja fel a szerző. A kutató több mint 10 évig gyűjtötte az adatokat és a visszaemlékezéseket az ártatlan magyar lakosság ellen elkövetett vérbosszúról.

Nem akartam haszontalan nyugdíjasként tengetni hátralévő éveimet, s több éven át járogattam vissza szülőfalumba, alkalmanként közel 100 km-t autózgatva, nem kis fáradtságot és költséget vállalva jegyezgettem a némasági fogadalmukat feladó és beszélni bátor kortársak nyilatkozatait. Kezdetben csupán a saját múltismeretem bővítésére szántam az adatgyűjtést, hiteles egyházi és levéltári dokumentumok tartalmának és a magyar végzetre emlékezni bátor kortársak nyilatkozatának összevetésével, esetenkénti fenyegetésekkel szembesülve tártam fel a fél évszázadon át még emlékezésre is tiltott igazságot. Remélem, hogy könyveimmel hozzájárulok népünk múltjának jobb és hitelesebb megismeréséhez és az önbecsülésünkhöz – mondta többek között a könyvbemutatón a szerző.

A péterrévei születésű Pintér Józseffel Szabó Attila, a péterrévei Falunkért ifjúsági csoport vezetője beszélgetett. Az adatgyűjtésben a szervezet aktivistái is részt vettek.

Néhány évvel ezelőtt Péterrévén felavattunk egy 1944-45-ös emlékművet és kopjafát, azóta itt emlékezünk az áldozatokra. Ezen az emlékművön mindössze pár tucat név szerepel, de Pintér József kutatómunkájának köszönhetően ma már 326 áldozat neve ismert, ezért az emlékmű névlistáját ki szeretnénk bővíteni. A tömegsírok a mai napig nincsenek feltárva: ennél a 326-nál egészen biztosan több halálos áldozata volt a megtorlásnak, de mellettük sok magyart megkínoztak, elüldöztek – a mi kötelességünk, hogy mindannyiukra emlékezzünk. Az adatgyűjtésben mi is részt vettünk: az utolsó órában, a 2010-es évek elején kezdtük el ezt a munkát – ekkor már sokan idősek voltak, a könyvben nyilatkozók közül azóta sokan el is hunytak, és néhányan úgy vállalták a nyilatkozatukat, hogy ehhez a nevüket csak a haláluk után adják. 35 visszaemlékező szólal meg a kötetben, amelyben a vallomások mellett az áldozatokról is megjelentek a hozzáférhető életrajzi adatok. A könyv kuróziuma, hogy nem csak az áldozatok vannak megnevezve, hanem a szörnyűségek elkövetőinek és parancsnokainak a nevei is szerepelnek benne – nyilatkozta Szabó Attila.

Pintér József a könyvbemutatón elmondta: ebbe a kötetben nem kerülhettek bele az egykor 12 ezer lélekszámú falu lakossága jó hét évtized alatt történő felére csökkenésének az okai és okozói, a 322 azonosított, elűzött, kitoloncolt és elmenekült magyar, a 104 elmenekült vagy haláltáborba hurcolt német, a 272 elhurcolt zsidó neve, és azoké sem, akik a két háború között, hátrányos helyzetben is támogatták a magyar művelődési életet, illetve a háború alatt a leépített magyar oktatás helyreállításán fáradoztak, Az etnikai tisztogatás hiteles ismertetése és a titói Jugoszlávia valódi képének a bemutatása is várat még magára – ezeket az ismereteket a szerző egy újabb könyvben szeretné jövőre bemutatni.

Pintér József előző kötetében, a 2014-ben megjelent Szennyes diadalban az 1944-45-ös szenttamási partizánterror történetét írta meg 564 oldalon. Legújabb kötete a budapesti Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítvány támogatásával jelent meg. 2015-ben az alapítvány Emlékérem kitüntetést adományozott a jelenleg Röszkén élő 86 éves helytörténésznek, akinek az életművét az idén Magyar Életfa díjjal tüntette ki a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség.

F.R.