Kenderkévék a csirkegyárban

Sinkovics Ede képzőművész ipari kannabiszt termeszt és dolgoz fel Óbecsén

A Nagyapáti Kukac Péter Képzőművészeti Díjat a Topolyai Napok keretében adták át szeptember 9-én: az idén Sinkovics Ede képzőművész kapta meg ezt az elismerést. A díjátadón az alkotásaiból is láthatott ízelítőt a közönség, közöttük olyanokat is, amelyek kenderből készültek.
Óbecsén, a helyiek által csak csirkegyárnak nevezett telep irodáján is ehhez hasonló tárlat várja a látogatót: pozderek, kócok, beton- és papírminták, lámpaernyők, kisplasztikák vannak itt kiállítva. A Budapest és Óbecse között ingázó, a magyar fővárosban festőművészként diplomázott és képzőművészeti doktorátust szerzett Sinkovics Ede nem csak műalkotásokat készít ebből a reneszánszát élő növényből, hanem terméséből környezetkímélő ipari termékeket is előállít.
– Az óbecsei községhez tartozó Mileševón nőttél fel. Gyerekkori emlékeid vannak-e a kenderről?
– Gyerekkoromban a kenderből, kócból játékot készített nekem az édesapám, édesanyám pedig kendermezőkön is dolgozott – nem is értem, hogy lehetett ezt a tudást elfelejteni, hiszen Jugoszlávia a világ 3. legnagyobb kendertermesztője volt, és a második világháború után csak Vajdaságban 72 kendergyár működött. A kendert a műanyag térhódítása, a különféle kőolajszármazékok megjelenése, a kábítószer-előállítástól való, mesterségesen gerjesztett félelem és az ipari lobbiérdekek szorították ki a piacról.
– A kannabisz hatóanyagtartalmát és felhasználását tekintve lehet ipari, illetve gyógyászati. A magas hatóanyagtartalmú kendereket használják az orvoslásban, az alacsony hatóanyagtartalmú ipari kendert pedig a rostjáért, illetve magjáért termesztik. Mire lehet felhasználni?
– A növényből több mint 60 ezer regisztrált termék készül napjainkban. Az élelmiszeriparban, a szépségiparban, a gyógyászatban is remek alapanyag, fenntartható üzemanyagforrásként is működik, továbbá kiváló építő-, szigetelő- és csomagolóanyag. Az autókban és a repülőgépekben a műanyagot egyre többször váltja fel a kender. A szár zúzásával és aprításával előállított pozdorjából készülhet bútorlap, szigetelő-lélegző parketta vagy éppen beton. Minden része felhasználható valamire, rostjának szilárdságát az acéléhoz hasonlítják. A kendermag a legjobb növényi fehérjeforrás, és a növényvilágban a legnagyobb mennyiségben a kender tartalmaz olyan esszenciális zsírsavakat, amelyeket a szervezet nem képes önmaga előállítani.
– A bátyáddal, Csabával a növény sokrétű felhasználási lehetőségeit kutatjátok. Mi minden készült már a ti „laborotokban”?
– Egyre összetettebb termékeket tudunk előállítani. Egy gombaszakértő segítségével lebomló csomagolóanyagot kísérleteztünk ki, forró préssel pedig bútorkeménységű anyag is készíthető belőle. Az összedarabolt szár 60 százalékából pozder lesz, ami 618% nedvességet képes magába szívni, ezért ideális alomként. Apróra darálva olajfoltokat tudnak összeszedni vele a tenger felszínéről és kiváló brikettként is. A kócból meleg préssel, lebomló ragasztóval szigetelőanyagot készítettünk.
– Guttenberg 1455-ös Bibliáját kenderpapírra nyomtatták, Rembrandt és Van Gogh pedig gyakran kannabiszból szőtt vászonra festett. Ezek az iparág ma élnek vele?
– Sima rostból nekünk is sikerült egy nagyon erős papírt készítenünk, a papírpénzekben pedig a mai napig van kender. Régen a kendervászon még durva anyag volt, de a mai szövési technológiával már selyemminőségű kenderszövetet tudnak gyártani. Ma már a textil- és a divatiparban is újra használják a kendert.
– A szakértők szerint a kender lehet a környezetünk megmentésének egyik fontos kulcsa. hiszen a kender hihetetlen mennyiségű nehézfémet képes kivonni a talajból és széndioxidot a levegőből. Te az egyik legígéretesebb terméknek a nagyon jó szénlábnyomcsökkentő kenderbetont tartod. Miről van szó?
– Az építkezések nagymértékben felelősek a széndioxid-kibocsátásért, egy tonna Portland cement például egy tonna széndioxidot enged ki a levegőbe. A kenderbetonból lélegző és antibakteriális falat lehet építeni. 17% nedvességet tud magába szívni, és száraz időben fertőtlenítve visszaengedi a térbe. Egy topolyai betoncéggel és dr. Cseh Árpáddal, a szabadkai Építőipari Kar tanárával közösen dolgozunk a fejlesztéseken, emellett az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Karával is együttműködünk.
– Kishegyesen, Virág Gábor író portáján a nyáron fel is építettetek egy cölöpön álló kenderházat. Milyen tulajdonságai vannak egy ilyen épületnek?
– A fala pozdorja, jó minőségű oltott meszet és tégla- vagy cserépport adtunk hozzá, csak katalizátorként adagoltunk mellé legfeljebb 2% Portland cementet. Az egész ház szigetelőanyagból áll: már egy 25 cm-es fallal el lehet érni szigetelési kvalitásokat, csak a stabilitáshoz kell a 35 cm. A pozdorja tele van légcsatornákkal és kiváló szűrő: kiereszti a felesleges párát a lakótérből, majd ha szükség van rá, behúzza – így fertőtleníti a levegőt, ezért nincs bent gomba, penész. Egy hektáron 3-4 hónap alatt 10 tonna kender terem – ebből már felépíthető egy 100 nm-es, alacsony költségű, energiahatékony és biztonságos ház.
– Miért gazdaságos a kender?
– Ha a kendert időben elvetik, akár kétszer is le lehet aratni, és másodvetésre is jó. Kitakarítja a szennyezett földet (Csernobilban is bevetették), elnyomja a gazt, termesztéséhez se rovarirtóra, se gyomirtóra nincs szükség. Egy hektáron három hónap alatt, amíg ki nem nő, a kender nagyjából 16,5 tonna szabad szén-dioxidot zár be a levegőből. A papírgyártásban is jó alternatíva, ugyanis egyéves növényként egy hektárból négyszer több papír készíthető, mint ugyanennyi területen nevelt nyárfából, egy hektár kenderből pedig annyi textilrost lehet, amennyi két és fél hektár gyapotból és hat hektár lenből. Számomra a kender több mint növény: egy óriási potenciálokkal rendelkező jelenség.

F.R.